A Magyar Hidrológiai Társaság XIX. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Gyula, 2001. július 4-5.)

2. SZEKCIÓ: A VÍZELLÁTÁSSAL–VÍZKEZELÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI. VÍZKÖZMŰVEK AUTOMATIZÁLÁSA ÉS TÁVMŰKÖDTETÉSE - VÍZMINŐSÉGI KÉRDÉSEK AZ EU KAPCSÁN - Plutzer Judit: Giardia és cryptosparidium paraziták kimutatásának lehetőségei vízből

GIARDIA ÉS CRYPTOSPORIDIUM PARAZITÁK KIMUTATÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI VÍZBŐL PLUTZER JUDIT OKK-OKI, VÍZHIGIÉNÉS OSZTÁLY, VÍZBIOLÓGIA LABORATÓRIUM 1999 júniusában, Londonban lefolytatott harmadik „Környezet és egészség" miniszteri értekezleten elfogadottak alapján a víz által közvetített betegségek megelőzése és felderítése kiemelt fontosságú. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk maga után vonja az EU-ban használatos ivóvíz direktíva betartását. A direktíva (98/83) 4.§ 1. a pontja hangsúlyozza, hogy „a víz akkor felel meg ivóvíz minőségnek, ha mentes minden mikroorganiz-mustól, parazitától és minden olyan anyagtól, amely adott mennyiségben vagy koncentrációban potenciális veszélyt jelent az ember egészségére." A paraziták közé tartozó Cryptosporidium parvum és Giardia lamblia protozoonok jelenléte az ivóvízben, az utóbbi időben egyre nagyobb problémát jelent világszerte. A fertőző dózisa akár egy oociszta, illetve 1-10 ciszta is lehet (1). Japánból, az Amerikai Egyesült Államok több részéről, Angliából, Ausztráliából, Olaszországból, Új-Zélandból van adat víz eredetű Cryptosporidium fertőzésre. Már 1976-ban felfigyeltek a jelenségre és napjainkig 69 nagyméretű megbetegedést írtak le (2-8). Giardiáról először 1681-ben Leeuwenhoek írt, bár az ismeret akkor még igen hiányos volt róla (9). A víz útján való terjedéséről és szerepéről a vízjárványokban, 1946-ban bizonyosodtak meg a Tokiói eset kapcsán (egy szállodában szennyvízzel kommunikált víztől 150 amerikai vendég betegedett meg) (10). Nagy vízi eredetű Giardia infekciókról számoltak be az Amerikai Egyesült Államokból, Nagy-Britanniából, Kanadából, Ausztráliá-ból, Oroszországból, Svédországból (11, 12, 13). Az esetek közös jellemzője, hogy hegyvidéki üdülőkörzetben, nemzeti parkban, téli sportcentrumban, szezonális szállóhelyeken jelentkezett vagy ilyen helyek-ről indult ki. A járványok által érintett vízművek általában jó kémiai és bakteriológiai minőségű hegyi patakok, tavak vizét használják, ritkán történik szennyvizes kontami-náció. A szennyezés előidézői főleg erdei állatok (10). A jelenlegi, hagyományos víztisztítási technológiák a Cryptosporidium és Giardia inaktiválására vagy eltávolí-tására nem alkalmasak. Az a koncentráció, ami baktériu-mokhoz elegendő, a protozoonokhoz nem (UV, ózon, klór és egyéb hagyományos fertőtlenítő-szerek). Az eltávolítás csak koaguláció, mikroszűrés, ultraszürés együttes alkal-mazásával hatékony. Az oociszták életképtelenné tételéhez különleges eljárás szükséges. Ezek a technológiák a legtöbb kis vízműnél nem találhatók meg (14). A Cryptosporidium oociszták a tiszta vízben 1 évig is életben maradnak. Fertőzőképességüket fagyasztás vagy forralás után vesztik el. 60 °C-os hőkezelés 5 percen keresztül elegendő a csírázás teljes gátlásához. A fagyasz-tás -70 °C-on hatásos. A szobahőmérsékleten való kb. 4 órás szárítás az oocisztákat elpusztítja. A magas és ala-csony pH hatékony (14). A vizekbe került Giardia ciszták hosszú ideig életképesek maradnak, és különösen 0-10 °C közötti hőmérsékleten jelentenek fokozott járvány veszélyt (magas hőmérsékleten a ciszták elpusztulnak: 37 °C körül néhány nap, 20 °C közelében 3-4 hét, 1-8 °C-on néhány hónap a túlélésük, míg fagypont alatt a fertőzőképesség megőrzése órákra tehető) (15). A Giardiának két faját ismerjük: A Giardia lamblia vagy intestinalis, ami emberben élősködik. A Giardia muris, amely egereket betegít meg (16). 154