A Magyar Hidrológiai Társaság XIX. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Gyula, 2001. július 4-5.)
2. SZEKCIÓ: A VÍZELLÁTÁSSAL–VÍZKEZELÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI. VÍZKÖZMŰVEK AUTOMATIZÁLÁSA ÉS TÁVMŰKÖDTETÉSE - VÍZMINŐSÉGI KÉRDÉSEK AZ EU KAPCSÁN - Misbrenner Márton: BÁCSVÍZ Rt. vízminőség stratégiája az EU csatlakozás tükrében. (Új jelentkező, dolgozatát beküldte)
A települések víztermelési és vízminőségi adatait a 3. számú melléklet tartalmazza. A működési területen kiemelt jelentőségű nyersvízben fellelhető arzén, amely arzenit vagy arzenát formában anionként található a vízben. A kecskeméti I. és II. számú vízműtelepen, ahol külön-külön vízkezelés történik a vas és mangántalanítási technológiával az egyesített nyersvíz arzén tartalmának mintegy 50 %-a a szűréssel eltávozik (nyersvíz: 22-24 mikrogramm/liter As). A tisztított víz arzéntartalma a magyar szabványoknak messzemenően megfelel (12 -18 mikrogramm/liter), viszont nem elégíti ki az 98/83 EK irányelvben meghatározott 10 mikrogramm/liter értéket. A vízben lévő vastartalom a jelenlegi üzemeltetési technológia mellett nem ad elegendő iszappelyhet az arzenát ionok megkötésére. A jelenlegi gyakorlat kizárólag a mérsékelt víztermelés és vízfogyasztás miatt tartható fenn. A jelenlegi üzemelési rend a törzskutak kiválasztása és működése az arzéntartalom figyelembevételével történik. Fogyasztási igények növekedése esetén azonban a magasabb arzéntartalmú kutak bekapcsolása elengedhetetlen, így hosszútávon technológiaváltásra kell felkészülni. A tervezett technológiának nagy biztonsággal ki kell elégíteni a 10 mikrogramm/liter alatti határértéket. A lehetséges műszaki megoldás kiválasztásában mérlegelni szükséges, hogy a jelenlegi vas- és mangántalanítási technológiával azonos lépésben történjen meg az arzén eltávolítása vagy merőben új eljárást szükséges alkalmazni. Az arzéniszap kezelését mindenképpen megoldani szükséges, amely nagy valószínűséggel a jelenlegi szabályozások szerint a sűrítés, iszapkondícionálás, majd préselést követően veszélyes hulladéktárolóban történő elhelyezés. 2.3 Ammónium tartalom A működési területen, különösen Tiszakécske, Kecskemét és térsége, Kiskunfélegyháza és néhány kis vízmű esetében a magas ammónium tartalom, ennek következtében a hálózati nitrifikáció okoz problémát. Különösen levegőztetett technológiák esetében korábbi üzemeltetési tapasztalatok szerint a vízmütelepen meginduló nitrifikációs folyamat a hálózatban megy végbe. A nitrifikáció általában a hálózatban összcsíraszám szaporulattal, és esetenként nitrit tartalommal párosul. A kiskunfélegyházi vízműben technológia váltásra került sor, ahol a vas oxidációja levegömentes technológiával került kivitelezésre. így az ammónium tartalom a hálózatban változatlan marad. A kecskeméti és tiszakécskei vízkezelő művekben, a vas-, mangántalanítással egyidejűleg spontán biológiai ammóniamentesítés történik a szürötölteten. A kutatási adatok és a technológia kézbentarthatósága miatt felülvizsgálni szükséges az ammóniamentesítés kialakult gyakorlatát. A vízvizsgálatok során előtérbe kell helyezni a biológiai stabilitásra vonatkozó vizsgálatokat. Az EU irányelvek ismeretében elmondható, hogy változtatni kell azon a gyakorlaton, mely szerint a tisztítómüvekböl kilépő víz minősége meg kell, hogy feleljen az előírásoknak és szabványnak. A víz minőségét a fogyasztónál kell biztosítani, így a hálózatban végbemenő hatások ismeretében szükséges a kilépő víz minőségét alakítani. 147
