A Magyar Hidrológiai Társaság XIX. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Gyula, 2001. július 4-5.)

2. SZEKCIÓ: A VÍZELLÁTÁSSAL–VÍZKEZELÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI. VÍZKÖZMŰVEK AUTOMATIZÁLÁSA ÉS TÁVMŰKÖDTETÉSE - VÍZMINŐSÉGI KÉRDÉSEK AZ EU KAPCSÁN - Dr. Dosztál István: Víz és környezetvédelmi laboratóriumának felkészítése az EU-hoz való csatlakozás

3. SZENNYVÍZ ÉS SZENNYVÍZISZAP VIZSGÁLATA A csatornabírságról szóló kormányrendelet tervezet 2000. július havi változata szerint a napi 20 m

3-t meghaladó átlagos szennyvízkibocsátás esetén a szennyező anyagok minősítését önkontroll keretében, akkreditált vizsgáló laboratórium útján kell biztosítani. Bőripari, vegyipari, illetve fémmegmunkálásból eredő csatornahasználat esetén a szennyvíz mennyiségétől függetlenül a vizsgálatot önkontroll keretében kell elvégezni. A 2000. évi vízminőség-ellenőrzési program 26 ipari, kommunális és egyéb csatornahasználó ellenőrzését tartalmazza. A „tervezet" szerinti 20 m

3/d feletti határ esetén a 2000. évi adatok alapján 54 csatornahasználó lesz önkontrollra kötelezett és további 27 lesz önkontrollra kötelezett a 20 m

3/d alatti ipari (bőr, vegyi, fém) kategóriában. Ezzel, megbízás esetén háromszorosára nőhet az ellenőrzésbe vont csatornahasználó szervezetek száma. A tényleges mintaszám növekedés az üzemenkénti évi kétszeri ellenőrzés esetén arányos az ellenőrzött üzemek számával. Ez a többletmunka a 2000. évi vizsgálati programban foglalt jellemzők tekintetében a jelenlegi kapacitással elvégezhető. A „tervezet" az önkontroll rendszerű mintavételi gyakoriságra iránymutatást nem tartalmaz, de az ellenminták és reklamációk miatt a valós mintaszám a tervezett többszöröse is lehet és erre a „tervezet" lehetőséget is ad. A szennyvíz és szennyvíziszap „tervezetek" szerinti fém vizsgálata Komárom-Esztergom megye vonatkozásában megoldott. Regionális tekintetben a vizsgálati kapacitás bővítésére szükség lehet, de az csak megalapozott felmérő munka alapján javasolható a régióhoz tartozó megyék ismeretében. A szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának szabályairól szóló Kormányrendelet'

3

1 többletként a poliaromás szénhidrogének (PAH), poliklórozott bifenilek (PCB) és az összes alifás szénhidrogén (TPH) vizsgálatáról is rendelkezik. ÉDV. Rt. szinten a „tervezet" szerinti féléves vizsgálati gyakoriság esetén évente 40 iszap PAH és PCB vizsgálata tervezhető. Ez a mennyiség az ivóvíznél beszerzésre tervezett gázkromatográftömegspektrométer soron elvégezhető. Regionális szinten azonban a várható mintaszám arányában indokolt megvizsgálni erre a célra külön műszer beszerzését és telepítését a mintaelőkészítéssel együtt. A TOC vizsgálatához a lényegesen eltérő mérési tartományok miatt a szennyvízhez és ivóvízhez külön készülék beszerzése célszerű. Ipari vizek esetében, különösen hűtőberendezésekből távozó vizeknél, valamint hőerőművek hűtőkörének leeresztéséből származó vizeknél számítani lehet klór-dioxid, klorit, adszorbeálható szerves halogénvegyületek és a toxicitás vizsgálatára is. Ezek méréséhez AOX mérő, ionkromatográf beszerzése és toxikológiai laboratórium kialakítása szükséges. ÉDV Rt-t illetően ezen jellemzők vizsgálata a csúcslaboratóriumban célszerűbb, regionális szinten a várható mintaszám arányában kell megvizsgálni a beruházás gazdaságosságát. 4. INTÉZMÉNYI MINŐSÍTÉS A „tervezet" szerinti határértékeket elosztóhálózatból származó víz esetében létesítményen belül azokon a pontokon kell biztosítani, ahol emberi fogyasztás céljára rendeltetésszerűen vételeznek vizet. Ennek a követelménynek a teljesítése a vízszolgáltató által teljesítettnek vehető, ha a vízminőségi előírásoktól való eltérést a házi vízelosztó rendszer nem megfelelő volta vagy karbantartási hibája okozza. Nem alkalmazható azonban ez az elv közintézmények (oktatási, egészségügyi, vendéglátó létesítmények) esetében, ahol a követelmények fogyasztói csapnál való teljesítése terén nem adható engedmény. Ha ez utóbbi követelmény másképp nem teljesíthető, az intézmény házi vízelosztó rendszerét, költségtérítéses szerződéssel, a vízszolgáltató üzemeltetésébe kell adni. 143