A Magyar Hidrológiai Társaság XIX. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Gyula, 2001. július 4-5.)

2. SZEKCIÓ: A VÍZELLÁTÁSSAL–VÍZKEZELÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI. VÍZKÖZMŰVEK AUTOMATIZÁLÁSA ÉS TÁVMŰKÖDTETÉSE - VÍZMŰVEK AUTOMATIZÁLÁSA - Pataki Zoltán: A vezeték nélküli és kevert hordozóközeggel működő adatátvitel alternatívái ipari irányító rendszerekben

Műholdas adatátvitel (VSAT) A nyilvános, előfizethető műholdas átviteli eljárások már a GHz-es sávokban működnek. A szolgáltatások közül az u.n. VSAT rendszerűek terjedtek el. A szolgáltatás jellemzője (a részletek mellőzésével), hogy a korábbi eljárásoknál lényegesen nagyobb sávszélesség érhető el. Egvéb vezeték nélküli eljárások ("szórt spektrumú átvitel, lézeres átvitel) A tudomány fejlődése ezen a területen is magával hozza olyan új berendezések megjelenését, amelyek nemcsak a már ismert alapelvek alapján működő korábbi készülékek továbbfejlesztett változatai, hanem az alapvető működési elvet tekintve is számottevő új elemeket tartalmaznak. A fenti elveken működő készülékeknek a folyamatirányító rendszerekben való elterjedtsége Magyarországon egyenlőre jelentéktelen. VEZETÉKES ÁTVITELI ELJÁRÁSOK Az alábbiakban csak felsorolunk néhányat a vezetékes kommunikációs hordozóközeg típusokból, különös tekintettel a folyamatirányításban legelterjedtebb metódusokra: • RS 232 • RS 422 • RS 485 • Áramhurok (20 mA, TTY) • Áramhurok (10 mA-es, kiegyensúlyozott) • Ethernet • Kapcsolt jellegű telefonvonal • Bérelt jellegű telefonvonal • Üvegszál A fenti felsorolás messze nem teljes, azonban a folyamatirányításban használt gyakoribb általános célú közegek említésre kerültek. Persze maradhat hiányérzetünk, mert olyan rendszerek, amelyek a rendszerirányítás valamely speciális funkciójához kapcsolódnak nem szerepelnek. Ilyenek pl.: • CAN, • ASI, • LON, • "PowerLine" eljárások, stb. Tovább bonyolítja az amúgy sem egyszerű képet az, ha a hordozóközegekről tovább szélesítjük látókörünket és az értékelésbe bevonjuk az adatforgalmazás lebonyolításához szükséges logikai eljárásokat, az u.n. protokollokat. Az elmúlt években a lehetséges hordozóközegek számánál jóval nagyobb számú protokoll jelent meg a piacon. Ennek részben üzletpolitikai okai vannak, nagyobb részt viszont létezésüket komoly műszaki indokok magyarázzák. A folyamatirányító rendszerekben előforduló információ-átviteli igények paraméterei olyan széles skálán szóródnak, amelyet egyetlen olyan rendszerrel lefedni, amely minden körülmények között optimális megoldást jelent, nem lehet. Az alábbiakban csak felvillantunk néhányat a jelentősebb gyártók által támogatott protokollok közül. Az alábbi lista olyannyira nem a teljesség igényével készült, hogy a teljes skálának csak egy kis töredékét idézzük: MODBUS, RK 512, SINECH1, UniTelway, DeviceNet, Profíbus, 110