A Magyar Hidrológiai Társaság XIX. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Gyula, 2001. július 4-5.)
2. SZEKCIÓ: A VÍZELLÁTÁSSAL–VÍZKEZELÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI. VÍZKÖZMŰVEK AUTOMATIZÁLÁSA ÉS TÁVMŰKÖDTETÉSE - VÍZMŰVEK AUTOMATIZÁLÁSA - Kurdi Viktor: Kecskemét város ivóvízkezelő telepeinek automatizálása
• Az alacsony nyomású rendszer automatizálása: Mivel a hálózati szivattyúk a vízműtelepi víztároló medencékből juttatják a vizet a vízelosztó hálózatba egyértelmű, hogy az optimalizálási feladat erre a menetgörbére is vonatkozik. Mivel a kutakban levő búvárszivattyúk nem frekvencia szabályzóval ellátottak, ezért itt elegendő volt két egyenest megadni (mint menetgörbét) és ez alapján vezérelni a kutakat (3. ábra). Itt is folyamatosan megtörténik az összehasonlítás az előírt és a ténylegesen tárolt víz között, csak itt nem fmomszabályzásról beszélünk, hanem az egyes kutak megfelelő sorrendben történő indításáról illetve leállításáról. Előtérbe kerültek viszont egyes peremfeltételek. Például: Valamennyi üzemben tartott kút naponta legalább egy órát üzemeljen, kútindításnál mindig a leghosszabb ideje nem üzemelő kút következik stb... A kutak a védterületen párokban helyezkednek el, páronként külön-külön vízadó rétegre telepítve. A két kútnak egy vezérlőszekrénye van, ahol az erősáramú berendezések mellett a PLC is elhelyezésre került. Ez a PLC figyeli, feldolgozza és továbbítja a búvárszivattyú, vízmérő, lágyindító, vízszintmérő szonda adatait, üzemi jellemzőit, valamint a kútakna illetve a kapcsolószekrény behatolás-védelmi jellemzőit. Amennyiben a beállított értéktől eltérő üzemállapotok állnak elő a program megállíthatja a kút üzemeltetését az aktuális hiba kijelzése mellett (impulzushiba; leszívás védelem; motorvédelem, stb...). • Az oxidációs levegő adagolás automatizálása: A kutak (I. telep: 24 kút; II. telep 26 kút) a nyersvízhálózatba emelik a vizet, amely így eljut a tisztítóműbe. Az érkező nyersvíz mennyiségének arányában történik a mechanikailag és bakteriológiailag is tisztított oxidációs levegő adagolása egy motoros szelep szabályozásával, amelyet a PLC egyik analóg 4-20mA -es kimenetéről valósítunk meg. A beadagolt levegő mennyiségét nyomás- (nyomástávadó) és hőmérsékletkompenzált (PT100) méréssel állapítjuk meg egy ANNUBAR szonda és egy hozzá kapcsolt nyomáskülönbség távadó segítségével. Ez a mérés jelenti a visszacsatolást a szabályzó kör helyes működéséről, amely a rendszer biztonságos működését szolgálja. • A gyorsszűrők automatizálása: Az oxidációs levegő beadagolása után a nyersvíz a gyorsszűrőkre kerül. A vízműtelepi szűrőházakban 12 illetve 14 db előszürős gyorsszürő üzemeltetése a feladat. Ez a szűrők öblítését, illetve a - minimális terhelések esetén - a szűrők üzemből való automatikus kivételét jelenti. A szűrők elzáró szerelvényei (pillangószelepek) elektro-pneumatikus rendszerű hajtóművekkel vannak felszerelve, amelyek nyitását és zárását a szűrőházi PLC digitális kimeneteiről vezéreljük. Az öblítési folyamat a diszpécser számítógépről indítható az üzemeltetési szabályzat szerint. Az öblítés indításakor lehetőségünk van szűrőnként, szűrőrétegenként is különböző paraméterek megadására. Itt is elmondható, hogy úgy alakítottuk ki az új irányítástechnikai rendszert, hogy a kézi vezérlésre való egyszerű áttérés lehetősége is megmaradjon. Egy fellépő PLC meghibásodás, vagy kommunikációs zavar esetén a szűrők kapcsolószekrényén elhelyezett kapcsolók segítségével az öblítési folyamat kézi üzemben egyszerűen vezérelhető. • A klórgáz adagolás automatizálása: A szűrőkön átfolyt víz mennyiségének arányában történik a klórgáz adagolása egy motoros szelep szabályozásával, amelyet a PLC analóg 4-20mA -es kimenetéről üzemeltetünk. A program figyelembe veszi a víztároló medencékben várható tartózkodási időt, és egy megengedett intervallumon belül korrigálja az adagolt klór mennyiségi alapjelét. Sokáig problémát jelentett, az adagolt klór mennyiségének pontos meghatározása, amely a visszacsatoló jel a motoros szelep helyes működésére. A mérési probléma gyökere a klór 104
