A Magyar Hidrológiai Társaság XVIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Veszprém, 2000. július 5-6.)

1.2 A fedőkarsztvíz tároló alatt a Bakonyi geoszinklinális középső részén lévő, magasan a triász rétegek felett lévő önálló vízháztartással bíró kréta képződményeket értjük. Ezek Zirc térségében ismertek. Zirc vízellátásának egy részét fedezi a Reguly forrás vízbázis, valamint hasonló a Borzavár vízellátását biztosító Pálihálás pusztai vízbázis melyek a kréta requieniás mészkő vizét csapolják meg. (Zircen a fökarsztvíz megcsapolásához 500 m mély kutat kellett fúrni) 1.3 Önálló karszvízrendszereknek tekintjük a tárgyi térség déli részén lévő vízrekesztő törésvonalakkal elkülönített, vagy egymással nagymértékben korlátozott vízforgalmú vízföldtani egységeket. Ide sorolhatjuk keletről délnyugat felé haladva a Péti vízbázist ahol a vízszint és a magasabb hőmérséklet is alátámasztja a besorolást. Ebben a sávban ebbe a kategóriába tartoznak a peremarton-gyártelepi; királyszentistváni, fűzfő-gyártelepi litéri, kádártai, veszprémfajszi, hidegkúti, balatoncsicsói, vízbázisok. 2. Fedőhegységi vízbázisok A fedőhegységi vízbázisok legnagyobb részt a tárgyi térség nyugat, északnyugati részén találhatók, s fo vízadójuk az oligo-miocén törmelékes összlet. Ide tartozik a herendi városlödi, kislődi, ajkai, noszlopi, farkasgyepüi, hárskúti Anti forrás vízbázisok. A miocén és pliocén vízadó szintjeit csapolják meg a devecseri és borszörcsöki vízbázisok kútjai. A pliocén édesvízi mészkőre telepített vízbázis volt kezdetben Várpalotán és Nagyvázsonyban. A VÍZBÁZISOK JELLEMZÉSE AZ ELŐZŐ OSZTÁLYOZÁS ALAPJÁN 1. A főkarsztvízre telepített vízbázisok: A főkarsztvízre telepített vízbázisok nagyrészt a felső triász dolomitban tárolt vizet termelik. A dolomit mikrorepedezettségénél fogva jó vízadó, de esetenként meddő is lehet. Különösen a törésvonalak mentén jó a vízadóképessége. A fokarsztot érintette leginkább a mélyszinti bányamüvelés miatt létrehozott depresszió, de a vízszintek csökkenésében a kilencvenes évek eleji csapadékszegény időszak is jelentősen bejátszott. A fökarszt vízminősége a beszivárgott víz minőségének függvénye. A helyi szennyező hatások ezért elsősorban a fökarszt vízgyűjtőjének a legmagasabb részein pl. Tótvázsony, Szentgál térségében érvényesülnek a legnagyobb mértékben. Itt oldalirányból érkezett víz nincs, s ha a területen éppen jelentős mezőgazdasági müvelés folyik, vagy egy csatornázatlan település van a közelben, annak hatása közvetlenül és 520