A Magyar Hidrológiai Társaság XVIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Veszprém, 2000. július 5-6.)

optimális tartási körülmények maximális termelést tesznek lehetővé. Füthetünk vele baromfi-, sertés- és szarvasmarhatelepeket, hasznosíthatjuk halászati célra. Ezen kívül a termálvizet szárításra, élelmiszertartósitásra, konzervipari célokra, szociális épületek fűtésére és melegvíz ellátására használják. Vetőmagvak, szálastakarmányok vagy gyógynövények szárítására alacsony hőfokú - esetleg első lépcsőben már felhasznált - víz is megfelelő, amely lehűlve még a konzervipar mosóvíz igényét is kielégítheti. Törekedni kell a - fent is említett - komplex, ágazatok közötti hévízfelhasználásra, mely a gyakorlatban kevés helyen működik. Célszerű még más felhasználó ágazatok bevonásával az éves kihasználási szint növelése, mint pl. kommunális és mezőgazdasági vagy ipari és mezőgazdasági közös hévízmű üzemeltetése, bár ezek működésének megszervezése és kézben tartása nem egyszerű, némi gyakorlatot és nagy hozzáértést igénylő feladat. Több mint százéves múltra visszatekintő hévízhasznosítás során a termálvizek vízminőségével szemben támasztott igények, illetve a termálvizek vízminőségének megítélése és ehhez kapcsolódóan a termálvíz-kezelési koncepciók jelentős változásokon mentek, mennek keresztül. Napjainkban a geotermikus energia kinyerésére irányuló hévfzhasznosítás központi kérdése a termálvizek hőtartalmának mennyisége, hiszen a tervezési időszakban a hasznosítással kapcsolatos méretezési számítások erre alapulnak (2. ábra). A hévíz kémiai összetétele többek között, mint a műszaki tervezést befolyásoló kérdés merül fel, amennyiben a termálvíz vízkő kiválásra hajlamos, vagy éppen ellenkezőleg, igen agresszív korróziós sajátosságokat mutat. A termálvizek hőtartalmi kérdésének túlhangsúlyozása és a kémiai összetételéből adódó egyéb sajátosságainak nem kellő figyelembevétele a már megvalósult beruházásoknál sok esetben utólagosan fellépő káros következményekkel járt. A hévizek komplex felhasználásának koncepciója is a kémiai összetételből adódó speciális sajátosságok igen részletes elemzését kívánja meg még a tervezési időszakban, a később jelentkező problémák megelőzése érdekében. 3. TERMÁLVIZEK A HALÁSZATBAN 3.1. HALÉLETTANI JELLEMZŐK A halas hasznosítási forma során igen jelentős vízminőségi korlátokba ütközürík, melyeket a víz fizikai (hő, gáz) és kémiai (oldott anyag) jellemzői okoznak. A termálkutakat hasznosítás előtt vizsgáló vízügyi szakemberek igen pontos határértékekkel rendelkeznek az adott paramétereket illetőleg. A vizekben halélettani szempontból az oldott 431