A Magyar Hidrológiai Társaság XVIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Veszprém, 2000. július 5-6.)

ts a > -o sz. E X -50-om 67 cm/1998. II. 19,2q 1987. II.9 Téli idények 9. ábra Az idényenkénti maximális hóvastagság alakulása 1951-1999 között Nyíregyházán 5.4 PÁROLGÁS A párolgási viszonyok vizsgálatához, figyelembe kell venni a lehetséges (potenciális párolgást) és a tényleges (effektiv) területi párolgást. A területi párolgást az evapotranszspiráció szinonimájaként értelmezzük [10], A térségben 1930 óta volt hidrometeorológiai műszerkertben (Nyíregyliáza-Napkor) elhelyezett párolgásmérő, de az „U" jelű kádnál mért adatok 1981-ben megszakadtak. Az „A".jelű kádtól származó adatok 1968-1998 időszakra állnak rendelkezésre (3. ábra). A párolgás területi változékonysága, a térségben, nem jelentős, ezért a nyíregyházi állomásra meghatározott párolgási értékeket az egész vízgyűjtőre érvényesnek tekintettük. A lehetséges (potenciális) párolgást a nyíregyházi "A " típusú párolgásmérő-kád adatai alapján becsültük Az évi közepes párolgás 766 mm-re adódott, amiből a nyári félévre 722 ram, vagyis a teljes lehetséges párolgás 94 %-a. A hideg (XI - ül) időszakban kádpárolgás mérés nincs, tehát az éves összegzésnél figyelembe vett érték 0 mm A sugárzási egyenlet alapján számitott [11] "maximális párologtató képesség" Nyíregyházán 865 mm és ebből 781 mm (90 %) a nyári félévben párolog el. Az OKÍSZ Agrometeorológiai Osztálya által elvégzett számítások alapján, a potenciális párolgás sokévi átlaga 934 mm, amiből a nyári félévre 737 mm (79 %) jut A szerzők által közreadott adatok szerint a leghidegebb hónapokban is van párolgás. Mindezekből valószínűsíthető, hogy a nyíregyházi párolgásmérő-kád alapján becsült átlag, 100-170 mm-cl kevesebb a valósnál. 836