A Magyar Hidrológiai Társaság XVIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Veszprém, 2000. július 5-6.)

tíszabercelivel, nem észleltünk számottevő különbségeket a főbb jellemzőkben. A jelenlegi csapadékmérő hálózatot 2. ábrán mutatjuk be. A csapadék területi eloszlásának a vizsgálatához szükséges állomássűrűséget, 1950től érte el az észlelőhálózat Az utolsó 36 éves időszak (1963-1998) csapadékadatsorai mind a 20 felhasznált állomás esetében kizárólagosan közvetlenül észlelt értékekre vonatkoztak A csapadékészlelő "hálózat területi eloszlása, közepes sűrűsége általában jó (1 csapadékmérő esik 83 km

2 területre), megfelel a WMO [12] ajánlásainak. A leghosszabb csapadékadatsorral (1876-1998) rendelkező tiszaberceli csapadékmérő állomás (4. ábra) adatait részletes statisztikai elemzés alá vetettük és megállapítottuk főbb statisztikai jellemzőit. A sokévi átlag (P„) = 590 mm; az évi maximum (P

18

7\ ^ = 862 mm; az évi minimum (P

1 ^ „J = 262 mm; a variációs tényező (Q,) = 0,21 [6], Lineáris trend y = -0,6615x + 631,48 ^ 600 MB ro 500 CL V) 400 O 300 Sokévi átlag = 590 mm Évek '-T-íNrtnt^íjliDiűNNa] 01010)0101010)010100)0)0) 4. ábra Az évi csapadékösszeg alakulása Tiszabercelen 1876-1998 között A meghatározott statisztikai jellemzők nem mutatnak jelentős eltérést a Felsőszabolcsban meghatározott, 36 éves területi átlagokhoz képest, ezért ezt az egész területre érvényesnek tekintjük. • a 124 éves idősorban az 1985-1994 és 1986-1995 közötti időszakok tízéves átlag csapadékai a legkisebbek (469 mm, 18 %-kal marad el a sokévi átlagtól). Az 1981-1990-es tízéves átlagtól az 1987-1996-os tízéves átlagig folyamatosan 500 mm alattiak; 831