A Magyar Hidrológiai Társaság XVIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Veszprém, 2000. július 5-6.)

Az őblözet nyugati és keleti része viszonylagosan kiemelkedik környezetéből a központi részén - a Rétközben - a mélyebb teknő alakú területek a jellemzőek (/. ábra). RÉTKÖZ - BELFÓ VÍZGYŰJTŐ RAKAMAZI F. ZSURK-NAMENYIF. Rtjojvx wNrnra ncrjALia , rót oéutrr unxnss cnuuia *x «maxn*/or üSf. I I ! ffvpÍMr i mzjjTAo ! I ! Tttzx A XCTXŰZ ur-K-i /KÁMru ^TSZCTC TISZA C. wr

A' Aixpcnar aátóm-snidr tíauma. M-áccrulu XÜTXJ /B0JMT /

Xm

M i

? flT^

1 1 • | ! : ! T! «? ! I ! ! { A Rerrör c-a-í wwru ftaszcre 1. ábra Nyugat-kelet és észak-dél irányú domborzati metszetek ß] Felsőszabolcsban a medencealjzatot a nagy mélységben lévő, egyenetlen felületű, paleozoós-mezozoós alaphegység képezi. A pleisztocén korú törmelékes ősszlet (durvaszemű homok, kavicsos homok, kavics) a közműves vízellátás alapját képezi [14], A pleisztocén-pliocén tározó alsó-pliocén víztartóiban 30°C-nál melegebb rétegvizek - helyenként 60-80°C-os - vagyis hévizek találhatók. A terület középső és ugyanakkor nagyobbik részén holocén üledékek (lápos-kotus képződmények, öntéshomok, öntésiszap), nyugaton a Rakamazi fennsíkon és keleten a Zsuxk-Vásárosnamény fennsíkon pleisztocén futóhomok található. Az óholocénban bekövetkezett süllyedés miatt, többfelé megindult a láposodás. A Tisza a holocén folyamán jelent meg a Rétköz területén, és oldalozó eróziójával nagy teriileteken lenyeste a löszös fedett szélbarázdás térszíneket és a valamivel magasabb fütóhomokfelszineket Később a Tisza elhagyta a Rétközt, de árvizeivel csaknem minden esztendőben elöntötte és nagy mennyiségű iszapot, agyagot és homokot rakott le. A süllyedésen kívül a láposodáshoz az is hozzájárult, hogy szegélyén a Tisza partjai fokozatosan magasodtak, és a vizek az áradások után nem tudtak visszafolyni a Tisza medrébe [2], A Rétköz középső részében sok kisebb homoksziget emelkedik ki 2-5 m magasságra. A Rétköz legmagasabb pontja a Messzelátó-hegy (127,8 m) Szabolcsveresmart határában [9]. A legmélyebb és legmagasabb pont közötti szintkülönbség, alig 35 m. A terület természetes növényzete az Észak-Alfold és a Nyírség flórajárásába tartozik. Ma már túlnyomó részben búza, kukorica és takarmánytermő táblák, burgonyavetések borítják Eredeti növényzete - a lápokkal, mocsarakkal tarkított 827