A Magyar Hidrológiai Társaság XVIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Veszprém, 2000. július 5-6.)

TERMÁLVIZEINK MEZŐGAZDASÁGI CÉLÚ HASZNOSÍTÁSA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A HALÁSZATRA HÁRS TITANILLA, Ph.D hallgató, Szent István Egyetem, Trópusi- és Szubtrópusi Mezőgazdasági Tanszék 1. MAGYARORSZÁGI TERMÁLKINCS Az energiaszükséglet világszerte tapasztalt fokozódásával mind nagyobb figyelem fordul a természetes energiaforrások, Így a hévíz formájában felszínre kerülő geotermikus energia felé. Magyarország hévízkészlete az eddig végzett kutatások szerint - nemzetközi viszonylatban is jelentős. Az ország energiagazdálkodásában egyre növekvő és egyre inkább figyelembeveendő tényező, mivel kiegészítő és tehermentesítő energiaforrást képvisel, felhasználás és gazdaságosság szempontjából sok esetben előnyösebb más energiaforrásoknál. (LIEBE - FERENC, 1993) Magyarországon a 30 °C-nál melegebb kifolyóvizü kutakat és forrásokat tekintjük hévízkutaknak és -forrásoknak. Ilyen hőmérsékletű víz az ország területének mintegy 70 %-án feltárható. Hazánkban a ma ismert adatok alapján a geotermikus gradiens nagysága 15-22 m/°C, amelynek 18 m/°C középértéke nagyon kicsi - tehát igen előnyös - a környező országokban meghatározott átlagos gradiensekhez viszonyítva (1. ábra). Ennek a kis értéknek az oka elsősorban a vastag, laza medenceüledék, aminek aránylag rossz a hővezető képessége. Ilyen módon a magyar medencében lényegesen kisebb mélységből és költséggel lehet feltárni a forróvizet, mint a Kárpátokon kívüli környező országokban, ahol a gradiens értéke 30-40 m/°C. (GEOTERMIKUS ENERGIAHASZNOSÍTÁS I., 1986) A több száz, illetve több ezer méter mélységből a felszínre kerülő termálvizek oldott ásványisó tartalma 1-8000 mg/liter körül van (egyes esetekben ennél magasabb értékek is előfordulnak). Ugyanakkor a vízzel együtt gyakran jelentős mennyiségű gázok is törnek fel, amelyek összetételüktől függően robbanásveszélyt (CH

4), vízkő kiválást (C0

2), vagy korróziót okozhatnak. Előfordul, hogy a víz jelentős mennyiségű homokot is hoz magával, amely az áramlási sebesség csökkenése esetén leülepedik a rendszerben, és dugulásokat okoz. Amennyiben a közelben szénhidrogén adottságú terület van, úgy a víz gyakran olaj nyomokat is tartalmaz, és színe, szaga miatt bárminemű hasznosítása akadályokba ütközik. 429