A Magyar Hidrológiai Társaság XVIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Veszprém, 2000. július 5-6.)

6. BELTERÜLETEN ÁTVEZETŐ KÖZCÉLÚ MÜVEK A belterületen áthaladó közcélú művek egyaránt jelentenek előnyt és hátrányt a településnek. Ezeknek a müveknek a tulajdonjogát az 1991-92-es vagyonátadás során a település megszerezhette. Az önkormányzati tulajdonban lévő müvek fejlesztése, fenntartása önkormányzati feladat, de általában a mü üzemeltetésére, rendben tartására az önkormányzatok a vlzitársulatokkal kötöttek szerződést. A településeken áthaladó közcélú müvek fenntartása kiemelt fontosságú. Különösen nagy figyelmet kell fordítani a keresztező műtárgyakra, hidakra. A fenntartás általában azzal a nehézséggel jár, hogy nem áll rendelkezésre kellő szélességű kezelősáv, kezelőút (szélső esetben az is előfordul, hogy a kerítések a kétoldali rézsüélen helyezkednek el, tehát a csatorna, a vízfolyás a partról megközelíthetetlen!). További nehézség, hogy általában nem képezhető depónia ill. a kikotort anyag a parton nem helyezhető el, hanem el kell szállítani. A megfelelően kiépített depónia viszont a közcélú mű magas vízállása esetén fontos lehet, hiszen védvonalként használható. Nyilvánvaló, ha egy vízfolyás alsó, síkvidéki szakaszáról van szó, a depónia védtöltésként szolgál és ennek megfelelően kell kialakítani. Itt arra is megfelelő területet kellene rendelkezésre bocsátani, hogy a mentett oldalon a megközelítés megoldható legyen ill. valamekkora biztonsági sáv rendelkezésre álljon. Általában azonban a melléképületek (de gyakran lakóépületek is) egész a töltéslábig terjeszkednek, lehetetlenné téve a töltés megközelítését és a szakszerű védekezést. A belterületre bevezetett víz mennyiségét (vízhozamát) és vízszintjét célszerű előre meghatározott mértékek között tartani, tehát nagy szerepük van a szabályozó műtárgyaknak. A szabályozást össze kell kapcsolni a település felett, a településen kívül létesítendő tározóval (tározótérrel), ami az árhullám-csúcs csökkentését lehetővé teszi ill. a víznek a településen szabályozott körülmények között való átvezetését elősegíti. 7. KAPCSOLAT A BELTERÜLETI ÉS KÜLTERÜLETI MŰVEK KÖZÖTT A belterületi és külterületi vízrendezés összhangja szakmai alapérték, a tankönyvek alaptézise. Meglehetősen kevés konkrétumot lehet azonban ezzel kapcsolatban a szakirodalomban találni. Arról már ejtettünk szót, hogy a belterületi vízrendezés elképzelhetetlen jól megtervezett és fenntartott csapadékvíz elvezető hálózat nélkül. Ehhez a hálózathoz az is hozzátartozik, hogy a közcélú művekhez való hozzákapcsolása történjen meg. Ez nyilvánvaló olyan többlet létesítményt (létesítményeket) jelent, ami már 765