A Magyar Hidrológiai Társaság XVIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Veszprém, 2000. július 5-6.)

mangántalanítás, ammóniamentesítés, gáztalanítás, arzéntalanítás) kitermelhető vizekre, valamint a Maros hordalékkúp két regionális vízbázisán - Elek É-i és Elek D-i vízbázisokon - víztisztítást nem igénylő vízbeszerzésekre alapozódik. Mivel a Maros hordalékkúpjának képződményei felépítésük alapján egy hidraulikai rendszert képeznek, ezért a települési vízinü vizsgálata nem végezhető el a környező vízbázisok és kutak vizsgálatba vonása nélkül. Az Elek-Északi vízbázis Elek községtől É-ra, kb. 5,3 km-re, Gyula külterületén létesült. Kiépítési munkái 1986-ban kezdődtek, 1 db 350 m-es kutatófúrásból kiképzett 337,2 m talpmélységű kút (T-l jelzésű, K.481 kataszteri számú) létesítésével. E mellé telepítették 1986-ban a T-2 és T-3 jelzésű 200 ill. 145 m talpmélységű kutakat (K.484 és K.485 kataszteri számúak), majd 1989ben a T-4 jelzésűt (K.496 kat. számú) is. A termelőkutak a 74-324 m-es mélységköz porózus szintjeit csapolják meg. A vízmű 1991. II. félévétől állt üzembe, vízminőségi okok miatt 4 db termelőkútja közül máig csak hármat állítottak termelésbe.[9.] Az Elek D-i vízbázis termelőkútjait a kutatófúrások adatai szerint a legkedvezőbb helyen, a Kf-2 jelzésű fúrás mellé telepítették. A termelő kútcsoport 4 db tagja a 112-320 m-es mélységköz porózus szintjeire telepített. A vízbázis próbatermeltetése 1995 nyarán kezdődött. A termelőkutak bekötését követően a kutak egyedi szivattyúzásait 1995. VII.13.-V1I.20. között végezték, ezt követték közel egy-egy hetes fáziseltolással az egyenkénti kútbelépések. 1995. augusztus 11-étől a 4 db kút már együttesen, távirányítási rendszerrel, különböző hozamokkal, 24 órás folyamatos ütemben üzemelt.[9.] Az eleki települési vízbázis kiépítését 1968-ban kezdték meg. Ekkor 2 db 90 m körüli talpmélységű kutat mélyítettek (B.39 és B.40), melyek közül az utóbbit később eltömedékelték. 1977-ben 138 m-es talpmélységgel létesült a következő, B.42 kataszteri számú kút, majd két évvel később 1979-ben a B.44-es, amelynek talpmélysége 350 m volt. A vízminőségi problémák megoldásának igénye vezetett a vízmű legutolsó 1997 évi bővítéséhez, mikoris a B.64 kataszteri számú, 245 m talpmélységű kutat fúrták. A kutak közül csak a legújabb, egyben a legkedvezőbb minőségű vizet nyerő B.64 jelű folyamatos termeltetésü, a másik három kút nagyobb vízfogyasztásoknál szakaszosan, rásegítés jelleggel üzemeltetett. A Körös Vidéki Vízügyi Igazgatóság a 11.298-4/1995. számon kiadott vízjogi üzemeltetési engedélyében az engedélyezett vízkivételt évi 310 ezer m

3-ben, az átlagos napi vízkivételt 849 m

3-ben határozta meg. A vízmű termelése az utóbbi években 240 és 270 ezer m

3 között ingadozott. A mértékadó vízmükapacitás jelenleg 1370 m

3/nap, a VÍZIG által védeni 459