A Magyar Hidrológiai Társaság XVIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Veszprém, 2000. július 5-6.)

későbbiekben általában megelégednek a tájékoztatási felelős vagy az általa koordinált nyilatkozó személyével, sőt név szerint kérik vissza. Az igazgatóság által szervezett tájékoztatás mellett a védekezésben közreműködő más szervezetek /önkormányzatok, Védelmi Bizottság, Katasztrófavédelmi Igazgatóság, FVM, stb./ és személyek is rendszeresen nyilatkoznak gyakran feladatkörükön, hatáskörükön kívüli, az igazgatóság kompetenciájába tartozó témakörökben adnak közre információt. /Ezek egy részét az igazgatóságtól kapják meg./ Az ilyen nyilatkozatokat megakadályozni nem tudjuk, de a nyilvánosságra került információk tartalmát figyelni kell, és ha szükséges reagálni kell rá. Elsősorban közvetlen, személyes kapcsolat felvétele útján. A Békés Megyei belvízvédekezés „milotai polgármestere" a szarvasi polgármester és országgyűlési képviselő volt, aki a sajtó előtt kijelentette, hogy a vízügyi igazgatóság és a vízgazdálkodási társulat nem tesz meg mindent a belvízprobléma megoldása érdekében, és ASZ vizsgálatot helyezett kilátásba, hogy hova lettek azok a pénzek, amelyeket karbantartásra kellett volna fordítani. 4. MIT TARTALMAZ A TÁJÉKOZTATÁS? A vízkárelhárítás során keletkezett információk tömegét a nyilvánosság számára rendszerezni, fogyaszthatóvá kell tenni. A szóbeli és írásbeli tájékoztatás egyaránt legyen rövid és tömör, lényegre szorítkozó, így elkerülhető a félreértelmezésből, sajtónál a túlszerkesztésből adódó tartalmi torzulás. A készültségi fokozatok függvényében időközönként, vagy napi rendszerességgel kiadott írásos tájékoztató anyagoknak tartalmazni kell a hidrológiai jellemzőket, az előrejelzések lényegét, készültségi állapotot, az aktuális időszak főbb eseményeit, az elvégzett fontosabb munkákat, a megtett intézkedéseket, az előre várható eseményeket, könnyen érthető megfogalmazásokban egyes összefüggések magyarázatát, a megértést elősegítő ábrákat, szemléltető információkat. Az elhúzódó védekezések idején naponta közreadott anyagok egysíkúvá, sablonossá válhatnak. Ezt igyekezünk elkerülni. Belvízvédekezés idején 175 napon keresztül minden nap azonos sémára felépített tájékoztató anyag nem alkalmas tartalmas és eredményes kommunikációra. Ilyen esetekben tudatosan kell a megszokottságot kerülni, időközönként, ha a helyzet megengedi, információs szünetet tartani, illetőleg a tájékoztató anyagokat a napi aktuális hírek mellett a nyilvánosság ismeretanyagának gyarapítására kell felhasználni. Pl. a vízkárelhárítás érdekében tett egyéb intézkedések bemutatása, a védekezéssel kapcsolatos alapinformációk, jogszabályi háttér, jogok és kötelezettségek rövid, tömör, közérthető ismertetése. Az írásos 723