A Magyar Hidrológiai Társaság XVIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Veszprém, 2000. július 5-6.)

előfordult az is, hogy a polgármester jószándékú intézkedése (több száz védekező kirendelése) rövid időre ugyan, de felborította a már kialakult rendet a gáton. Ebben az esetben a probléma az volt, hogy a szakaszvédelem-vezetéssel nem történt meg az egyeztetés a létszámot és a végzendő munkát illetően, s ez némi zavart okozott a végrehajtásban. A napi többszöri találkozás a helyi vezetőkkel rövidesen közvetlen kapcsolatot alakított ki a védekezést irányító műszakiakkal. A katasztrófavédelmi igazgatóság kirendelt munkatársaival képviseltette magát, ami a védekezési helyszínek ellenőrzését, a védekezést irányítókkal történő információcserét, valamint a fontosabb védekezési mozzanatok képi rögzítését jelentette. A szervezettel eseti találkozók voltak, tekintettel a szervezet árvízvédekezésben elfoglalt helyére. A honvédség kivezényelt erőivel (több mint 200 fo) közvetlen kapcsolat alakult ki mindjárt a helyszínre vezénylést követően úgy a parancsnokkal, mint a tisztekkel, tiszthelyettesekkel, honvédekkel. Új munka kezdése előtt a parancsnoki eligazítást követően a vízügyi műszaki irányító is megtartotta a napi munkával és a rendkívüli védekezési helyzettel kapcsolatos eligazítását. A naponta többször is kilátogató parancsnok folyamatosan tájékozódott a feladatok végrehajtásáról, miközben friss információkkal szolgált a műszaki irányítóknak. A váratlan árvízi helyzetek megoldásában - tiszasasi buzgár ­messzemenően számítani lehetett rájuk. Telefonkapcsolatban voltak egymással a védvonalon dolgozó szakasz-parancsnokok, valamint az egység parancsnoka. A vízügyi műszaki irányító pedig közvetlen kapcsolatban állt a katonai egység parancsnokával. A parancsnok és a polgári kapcsolatokért felelős tisztje rendszeresen felkereste a veszélyeztetett települések polgármesterét, tájékoztatva őket a mindenkori árvízvédelmi helyzetről. A katonák megérkezése az első napokban nemhogy megnyugvást, hanem kisebb feszültséget keltett a helyi lakosokban - több száz katona, katonai rocsók, kétéltű szállító jármüvek felvonultatása. Bizonyítottnak látták feltételezésüket a hamarosan bekövetkező töltésszakadásról és az azt követő kitelepítésről. A parancsnok határozottsága együttműködésre késztette a helyi vezetőket. Hogy a vízügyi irányítók a katonasággal zökkenőmentes kapcsolatot tudtak kialakítani, az elsősorban a két szervezet hasonlóságával magyarázható. Tudniillik a vízügyi szervezet jelentési-végrehajtási rendje (még) hasonló a fegyveres erőkéhez. Mindez nagyban megkönnyítette a kommunikációt és a végrehajtást. Természetes, és ezt hangsúlyozottan említjük, a védekezésben résztvevők magatartás az, ami mindkét részről döntő momentum volt. Erre alapozódott és a jövőben is ez lesz a meghatározó, bármiféle védekezésről, együttműködésről legyen szó. Ezek a megállapítások nem újkeletüek, azonban fontosnak tartjuk kiemelni, hiszen a védekezés feszült időszakában minden szó, mozdulat nagy jelentőséggel bír. 676

Next

/
Thumbnails
Contents