A Magyar Hidrológiai Társaság XVIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Veszprém, 2000. július 5-6.)

LXXXIII. törvény VII. fejezete rendelkezéseivel került bevezetésre. A vfzkészletjárulék mértékének meghatározására a törvény végrehajtásáról szóló 33/1992.(XII.31.) KHVM rendelkezéseit kellett alkalmazni. Az egyes elkülönített állami pénzalapok 1999. évi megszüntetését követően a vízkészletjárulékkal kapcsolatos rendelkezéseket a Magyar Köztársaság éves költségvetéséről szóló törvény szabályozza, mint célelőirányzatot. Jelenleg a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló 1999. évi CXXV. törvény 10. számú melléklet 18-21. pontja szabályozza a vízkészletjárulékkal ( a továbbiakban: VKJ) kapcsolatos fizetési kötelezettségeket, míg a mértékére, kiszámítási módjára a 43/1999. (XII.26.) KHVM rendelkezéseket kell alkalmazni. 2.2. A VKJ alapelve, hatálya és fizetési kötelezettség alóli mentességek A jogi-közgazdasági szabályozás alapelve, hogy egységes legyen, a tulajdoni és gazdálkodási formáktól függetlenül a vízkészletek hatékony és takarékos vízhasználatára ösztönözzön, és nem utolsó sorban, hogy a vízkészletjárulék mértéke kellőképen tükrözze az igénybe vett vízkészlet relatív értékét. A törvényi rendelkezés rögtön az első bekezdésben definiálja a VKJ fizetési kötelezettség alá tartozók körét, azaz a vízkészleteket közvetlenül igénybe vevő vízhasználókat és üzemi fogyasztókat. Vízhasználó az, aki vízjogi engedélyköteles tevékenységet folytat. A vízhasználónak a vizek igénybevételére lehetőséget adó vízjogi engedély alapján joga van az engedélyben megjelölt vízmennyiség igénybevételére az engedélyben meghatározott ideig ugyanakkor az igénybevételért vízkészletjárulékot köteles fizetni. Az üzemi fogyasztó új, néhány éve bevezetett fogalom. Bevezetését az ívóvíz készletekkel való fokozott takarékos gazdálkodás igénye tette szükségessé. Az üzemi fogyasztó az, aki ivóvizet szolgáltató közműről elégíti ki a saját gazdasági célú vízhasználatát. A törvény tételesen felsorolja azokat a vízhasználatokat, amelyek során nem keletkezik járulékfizetési kötelezettség, illetve kedvezményben részesíti azokat a vízhasználókat és üzemi fogyasztókat akik vízigénybevételükkel a felszín alatti vízkészletek fizikai kémiai állapotát kedvezően befolyásolják: Nem kell a vízhasználónak vízkészletjárulékot fizetni: • a felszín alatti vízkivételnél a vízjogi engedély szerinti víztartó rétegbe visszasajtolt - a felszín alatti vizeket nem veszélyeztető - vízmennyiség után, 665