A Magyar Hidrológiai Társaság XVIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Veszprém, 2000. július 5-6.)

A homokolás kialakulása esetében meghatározó a vetők és a vetők által kialakított kőzetszerkezet szerepe, mert az ugrásszerűen megnövekedett áramlási sebességek következtében a víz a finomabb frakció mellett a durvább frakciót is be tudta szállítani a kútba, és az addig látszólagosan konszolidált kőzetoszlop egyensúlyának megbomlásához - különösen a lyukfal mentén - vezetett. Ezt látszik igazolni, hogy az opalizálás lecsengésével (áprilisban) nem szűnt meg a homokolás. Annak ellenére tehát, hogy karbonátos tárolóról van szó, a nagy vastagságú, erősen töredezett, törmelékes szakaszok következtében a vízkút közvetlen környezete a törmelékes üledékes tárolókhoz hasonlítható, és az utóbbit jellemző, vízkutak túltermeltetése esetén előforduló kőzetváz összeomlásának jelensége játszódott le részlegesen, feltehetően csak átmenetileg. Ez a folyamat uralkodóan a kút felső(2. vízadó szakasz), valamelyest az alsó szakaszát (4. és 6. szakasz) is jellemzi. A durvább frakció anyaga (kvarc, kalcit) származhat a vetők mentén becsípődött márgás rétegekből (kösszeni rétegek), és magából a dolomit anyagú közetvázból érkezik. 6. A KÚT JAVÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI Mivel a kút egyébként jó minőségű vizet biztosít, egyéb vízbeszerzési lehetőségek számbavétele előtt érdemes a javítását megfontolni. Az alábbi kútjavítási lehetőségek adódnak: - kút kompresszorozása, - kút kompresszorozása, talplezárás 204 m-től, - feltöltés 204 m-ig talpcementezéssel, felső szakasz kizárása 170 m-ig vakcsővel, - betétszűrőzés kavicsolással, alsó szakasz kizárásával 204 m-től /3/. 7. IRODALOM /1 / Nándori Gyula: A Szentgál 2. és 3/a. jelű vízmükutak külső egészségügyi védőterületének meghatározása 121 MÉLYÉPTERV: Szentgál község vízellátása, 250 m-es kút Zárószakvélemény 131 GEO-GENESIS Bt: Geofizikai kútvizsgálat 141 VITUKI: A Dunántúli-középhegység 1983. évi karsztvízszint térképe 448