A Magyar Hidrológiai Társaság XVIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Veszprém, 2000. július 5-6.)
eljárásokban - eltérően az Áe. szabályaitól - az érdemi határozatot a kérelem előterjesztésétől számított 60 napon belü l kell meghozni úgy, hogy az eljárásba bevont szakhatóságok a megkeresést követő 30 napon belül adják meg állásfoglalásukat. A vízügyi hatósághoz, mint szakhatósághoz intézett megkeresést 30 napon belül kell teljesíteni. 7. FELELŐSSÉGI KÉRDÉS A KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK VONATKOZÁSÁBAN A Vgtv. felsorolja az állam vízgazdálkodási feladatait, függetlenül attól, hogy van-e rá éppen pénzügyi fedezete az adott vízügyi szervnek, vagy nincs. Ezt erősíti meg a Ptk. szabálya is, ami kimondja a 37. §-ban, hogy a költségvetési szervet a költségvetését meghaladó mértékben is terheli a kártérítési, megtérítési és kártalanítási kötelezettség. A költségvetési szervek az éves költségvetés alapján, a jóváhagyott bevételi és kiadási előirányzatokon belül gazdálkodnak [Áht. 7. § (1), 12. § (2), 93. § (1)]. Lehetnek azonban olyan, a költségvetési szervet terhelő kötelezettségek, amelyek bizonytalanok, előre nem láthatók, nem tervezhetők, s ezért a kiadási előirányzatnál nem, vagy nem teljes mértékben vehetők figyelembe. A költségvetési szerv jogképessége azonban teljes, és nem korlátozható a gazdálkodására irányadó szigorú szabályok által sem. A törvény ezért mondja ki a költségvetéstől független helytállás kötelezettségét a megtérítési, kártalanítási, kártérítési kötelezettségekért. E szabály kiterjed a jogellenes magatartásból (szerződésszegés, károkozás) eredő kártérítési felelősségre ugyanúgy, mint a kisajátítási kártalanításra vagy a szükséghelyzetben okozott kár megtérítésének kötelezettségére. Ennek megfelelően el kell dönteni ágazati, illetve kormányzati szinten, hogy a vízjogi engedélyezési eljárással kapcsolatos többletterheket vállalja-e az ágazat, vagy a szabályozás elmaradásából eredő, esetlegesen felmerülő, de korlátlanul fennálló kártérítési, kártalanítási felelősséget. Meg kell jegyezni, hogy a jogi gyakorlat alapján leszögezhető, hogy a vízügyi ágazat, a vízügyi szakma sajátos volta, az általános jogi természetű kérdésektől való igen nagy eltérése miatt rendkívül idegen, ismeretlen terület a bírói gyakorlat számára, és alapvetően a vízjogi engedélyre, mint hatósági okiratra támaszkodnak, úgyhogy rendkívül nagy a jelentősége a fentebb említett kérdés eldöntésének. 647