A Magyar Hidrológiai Társaság XVIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Veszprém, 2000. július 5-6.)

A kút alsó szakasza erősen, felső szakasza közepesen volt zavaros, a hasadéknál tiszta víz beáramlását lehetett megfigyelni. 4. A LEHETSÉGES KIVÁLTÓ OKOK ELEMZÉSE Feltehetően több jelenség, folyamat kumulált hatása (a rendkívül csapadékos ősz és tél, a karsztos tározó visszatöltödési folyamata, a kőzet rendkívül rossz állékonysága, földtani környezet, elektromos zárlatok) váltotta ki az opalizálást és homokolást. A két fő közvetlen ok a kőzetszerkezeti és hidrometeorológiai viszonyokban keresendő. Az egyes, előbb felsorolt elemek lehetséges hatása, szerepe: 4.1. A karsztos tároló visszatöltödési folyamatának a hatása Bár a dolomit általában gyengén karsztosodik, Szentgál-Bánd térségében intenzív karsztosodás nyomai (barlangok, járatrendszerek) észlelhetőek. A karsztvíz szintje zavartalan állapotban 290 m Bf-i magasságban volt /4/. A kút létesítésekor (1981-ben) a nyugalmi vízszintet -66 m-nél, 269,6 m Bf-i magasságban mérték. Mivel a Szentgál 2. kút adatsora nem áll rendelkezésre, a tőle 156 m-rel ÉNY-ra mélyített Szentgál 1. sz. kút adatsorát szemlélteti a 7. sz. melléklet. A grafikon alapján 1981 - 1993 között a karsztvíz szintje 25 - 30 m-t süllyedt. A 30 m-es üzemi depressziót figyelembe véve a kút közvetlen környezetében a felső 126 m-es zóna a leszálló karsztövbe tartozott, amely ennek a zónának a fokozottabb kémiai és mechanikai mállását eredményezte. A karsztvízszint regionális emelkedésével az előbb említett, korábban leürült zónából kapcsolódnak be a karbonátos kőzettömeg újabb és újabb részei. Az építéskori és jelenlegi áramlási szelvények összehasonlításából látható, hogy a 2. vízadó rétegnél építéskor a kút nyugalmi állapotában is volt vízáramlás, míg jelenleg csak a kút termeltetése során indul be. A tároló visszatöltődése során az utánpótlódási téren belül eltérő ütemben emelkedhet a karsztvízszint, ezért a depressziós téren belül a korábbihoz képest némileg eltérő áramlási sebességek alakulhatnak ki. Ezt igazolhatja, hogy a Szentgál 1. és 2. sz. kutak nyugalmi vízszintje között 1981 -ben 8-9 m volt a különbség, jelenleg 3-4 m. 4.2. Csapadék hatása Az opalizálás, homokolás jelentkezését megelőző késő őszi és a decemberi, januári időszak szélsőségesesen nagy csapadékossága, valamint a nagy mennyiségű hó szakaszos olvadása eredményezhetett intenzívebb 446