A Magyar Hidrológiai Társaság XVIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Veszprém, 2000. július 5-6.)

ESETTANULMÁNY A SZENTGÁL 2. SZ. VÍZMŰKÚT KAPCSÁN HUSZÁRNÉ SCHOLTZÉVA Bakonykarszt Víz- és Csatornamű Rt. 1. ELŐZMÉNYEK A Veszprémtől ÉNY-ra települő kis falu, Szentgál vízellátására létesítették a Szentgál 1. 2. és 3/a. sz. vízmükutakat. A településtől D-re, 1972-ben épült 100 m mély Szentgál 1. sz. kút hozama (építéskor 300 l/p -63,3 m-es üzemi vízszinten) a regionális karsztvízszintsüllyedés következtében folyamatosan csökkent, ezért vált szükségessé egy újabb kút létesítése. A Szentgál 1. sz. kúttól kb. 160 m-re, 1981-ben mélyült a 250 m mély Szentgál 2. sz. vízmükút (építéskor 380 1/p-es vízhozammal -99,5 m-es üzemi vízszinten). (1. sz. melléklet) A 145,5 m mély Szentgál 3/a. jelű kút (építéskor 520 1/p-es vízhozammal -62,5 m-es üzemi vízszinten) a településtől K-re, a Cincapatak völgyében létesült 1992-ben tartalék vízbázisként, azonban néhány év alatt a falu csatornázatlansága és állattartási szennyvizei miatt elnitrátosodott. 1996-tól a Szentgál 2. sz. számú kút lett a település egyetlen vízbázisa, majd a karsztvíztároló regionális visszatöltődési folyamata és a kedvező hidrometeorológiai viszonyok miatt a Szentgál 1. jelű kút is újra beüzemelhetővé vált. 2000. januárjában azonban a Szentgál 2. számú kút előbb opalizálni, majd homokolni kezdett (homoktartalom: 6,8-73,9 g/100 1), amely a település biztonságos vízellátásának érdekében azonnali kútvizsgálatokat tett szükségessé a legoptimálisabb kútjavítási lehetőség kiválasztásának céljából. Jelen tanulmány célja az adatok, információk összegyűjtése, értékelése volt. 2. A KÚT FÖLDTANI-VÍZFÖLDTANI KÖRNYEZETE ÉS RÉTEGSORA Szentgál a bakonyi szinklinórium tengelyében található,amelynek szárnyait felső-perm, valamint alsó- és középső-triász korú (Balatonfelvidék, Pápa-Veszprémvarsány térsége), magját felső-triász, ill. alsó-júra képződmények alkotják. /1 / 440