A Magyar Hidrológiai Társaság XVIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Veszprém, 2000. július 5-6.)

Ugyanakkor a település kösszeni vonulattól K-re eső fele közvetlenül a födolomitot szennyezi a fö utánpótlódás irányából. 1996. év tavaszán, amikor jóval az átlag feletti volt a karsztos beszivárgás, a Szentgál 3/a. jelű kút vizének nitráttartalma ugrásszerűen megemelkedett, és tartósan magas maradt (3. ábra). Nagy valószínűséggel Királyszentistván község közvetlenül a karsztos víztárolóba szikkasztott kommunális szennyvizei okozták a Királyszentistván 2. sz. vízmükút nitrátosodását, szintén az 1996-os jelentős beszivárgású tavaszi időszakban. A kút vizének nitráttartalma szinte egyik napról a másikra a „nem megfelelő" határérték fölé ugrott, és a 200 mg/l körüli értékig emelkedett (4. ábra). A kút vizének nitráttartalma később csökkent, de tartósan a „nem megfelelő" határérték felett maradt. A későbbi részletes vizsgálatok nyomán is maradt bizonytalanság, hogy a szennyezést milyen mértékben okozta a Séd árvize, a tavaszi rendkívüli csapadékosság, vagy a község kommunális szennyvizei. A fent felsorolt kutakat tartósan ki kellett kapcsolni a vízellátásból. 4.2. KÖZVETETT JELLEGŰ SZENNYEZŐDÉSEK ESETEI A következő típus esetében a szennyeződés ugyancsak a vízbázis közvetlen utánpótlódási területén, a potenciális hidrogeológiai védőterületi „A" zónán belül, de fö utánpótlódási irányból kieső térrészen, vagy az „A" zóna határán történik és/vagy a szennyeződés nehezebben mobilizálódik (híg fázis kisebb aránya). Ebben az esetben a szennyeződés miatt ugyancsak hatvány jellegű, de már elnyújtottabb jellegű a nitrát tartalom emelkedése, a folyamat hosszabb idő alatt zajlik le és kisebb a nitráttartalom maximális értéke. A Hidegkút községi vízbázist jelentő Nagyforrás vize a középső-triász karbonátos kőzetek vízrendszeréből fakad. A korábbi évtizedekben a forrás jelenlegi hidrogeológiai védőterületi „A" zónájának határában, de a fö áramlási iránytól eltérő oldalon szárazalmos rendszerű tehenészeti telep működött, nem megfelelő trágyakezelés mellett. Elsősorban az innen származó szennyeződés hatására a forrás vizének nitráttartalma folyamatosan emelkedett (5. ábra). A településen a csecsemővíz ellátás vízszállítással biztosított, új vízbázis feltárása érdekében a vízkutatás végrehajtása előkészítés alatt áll. Hasonló jellegű, de kisebb mértékű nitráttartalom emelkedést okozott a Nemesvámos esetében már említett állattartó telep környezetéből származó szennyeződés a Nemesvámos 2. sz. kút vizében (6. ábra). Külön említést érdemel a Veszprémfajsz fürt kút nitráttartalmának alakulása. A kút megfelelő szakvélemények alapján vízföldtanilag indokolt helyen került elhelyezésre, mind vízhozama, mind vízminősége kitűnő volt, gyakorlatilag nulla építéskori nitráttartalommal. Tudott volt azonban, hogy 556