A Magyar Hidrológiai Társaság XVIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Veszprém, 2000. július 5-6.)

1. SZEKCIÓ: Terület- és településfejlesztés és a vízgazdálkodás kapcsolata - Bardóczyné Székely Emőke–Nováky Béla: Vizes élőhelyek létrehozásának lehetősége a Tisza mentén (nagykörűi példán bemutatva)

lehetséges. Ha megpróbáljuk visszaidézni a fok-gazdálkodás korát és "eltöröljük" a térképről az Ady Tsz. majorja előtt haladó utat, előttünk áll az az "S" alakú, vízzel fedett mélyvonulat, amelyet a meglévő és tervezett tározó alkothatott. Ma ezt a bekötő út alatt tervezett vízátadással érhetjük el. A tájépítész kezét vezeti a geodézia, az "S" betű a víztér vonala, a körbezárt félszigetek, kissé magasabb fekvéssel szinte kínálják hogy az ökoszisztéma térbeli zonalitása - nyíltvíz, nádas, sásas, parti bokros, ligeterdő - itt kialakuljon, helyet adva a kapcsolható területhasználatoknak. Halászati hasznosításnál javasolható, hogy a halak részére a geodéziában leírt 1,0-1,5 m mélységnél nagyobb, kb. 2,0 m mély "biztonsági víztér" és vermelőhely az alsó gát feletti kb. 4 ha nagyságú, ma is vizenyős területen kerüljön kialakításra, kihasználva az így adódó földmunka minimumot és terepadottságokat. Ugyanitt, a tározó alsó végén kerülhetett sor az esetleges vízleeresztésre, a 21. sz. belvízcsatornán keresztül. 3. Sulymos-laposi tárolótér Meglévő belvíztározóként ma is üzemel, érvényes vízjogi engedéllyel rendelkezik, elsődleges funkcióját, a belvizek tározását változatlanul be kell töltenie - bármilyen változtatás csak ennek figyelembevételével tervezhető. A leírtak a tározó műszaki megvalósíthatóságát értékelik, a vizsgálatot teljessé azonban csak a hidrológiai adottságok elemzése teheti. 3. A VIZES ÉLŐHELY KIALAKÍTÁSÁNAK HIDROLÓGIAI ADOTTSÁGAI A tározóterek vizes élőhelyként működtetésének alapvető feltétele a vízi élővilág igényeinek megfelelően történő folyamatos vízpótlás. Az élővilág szempontjából alapvetően fontos a víz közel állandó szinten tartása a tározóban. A vizes élőhely feltöltésének és folyamatos vízpótlásának elvileg három lehetősége van. Az ősi módszer, a vizes élőhely fokon át való feltöltése és leeresztése, szabályozása nem jöhet szóba, hiszen ez az árvédelmi töltések el- vagy legalábbis megbontását igényelné. Másik megoldás lehet a helyben keletkező vizek visszatartása. Amennyiben a természet szeszélye folytán - és erre foként az 1990-es években bőven akadt példa - a helyben összeszedhető víz nem elegendő a vizes élőhely vízszükségletének biztosítására, a harmadik megoldás lehet követendő: a víz pótlása a térséget elérő vagy közelében elhaladó öntözőcsatornákból. A vizes élőhely kialakítására leginkább ígéretes Sulymos-lapos tározó. A 19. és 20. számú belvízcsatornák találkozásánál kialakítható vizes élőhely felülete - közelítő becslések szerint - 1-1,2 km

2, a vizes élőhelyhez tartozó vízgyűjtő pedig mintegy 14 km

2. A vizes élőhely felülete és a vízgyűjtő 6