A Magyar Hidrológiai Társaság XVIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Veszprém, 2000. július 5-6.)

1. SZEKCIÓ: Terület- és településfejlesztés és a vízgazdálkodás kapcsolata - dr. Vámosi Sándor: Belvizek hatása a területfejlesztésre

térségben, abban a sorrendben és mindig rendszerbe illeszthetően kell megvalósítani. A tanulmány nem érinti az azonnali kárelhárítási feladatokkal kapcsolatos tennivalókat, hatásköröket és intézkedéseket. Csak a hosszabb távú stratégiai elképzelésekkel és a feladatok megfogalmazásával, elosztásával, a szükséges anyagi feltételek megteremtésével foglalkozik. A belvízkár elhárítás fejlesztésének stratégiáját illetve továbbfejlesztésének alapját most kell lerakni és a továbblépést úgy kell végrehajtani, hogy biztosítsuk a békés és zavartalan összhangot a vízgazdálkodás és a természetvédelem együttműködésében, úgy, hogy mindkettőt a vidékfejlesztés szolgáltába tudjuk állítani. Sajó Elemérnek -a kiváló magyar mérnöknek- a Földművelésügyi Minisztérium egykori vízügyi-műszaki csoport-főnőkének (1931) szavai ma is aktuálisak: „A haladás útját kell választanunk, mert a habozásból, a késedelmezésből helyrehozhatatlan károk származhatnak. Úgy érezzük, hogy vizeink hasznosításának terve túlnő egy gazdasági probléma határain és már nemzetünk történelmi útjait érinti..." Ezek a gondolatok, szavak ma is időszerűek, a mai döntéshozókhoz is szólnak és jelenkori teendőinkre is figyelmeztetnek. Ismerve tehát problémáinkat és lehetőségeinket, a megoldást illetően, véleményem szerint a megoldás kulcsa az, ha a belvíz kérdés kezelését összekapcsoljuk a térség-, illetve a terület- és vidékfejlesztéssel és stratégiánkat ennek figyelembevételével alakítjuk ki. 1. BELVÍZKÁROS TERÜLETEK ELEMZÉSE Magyarország alvízi országként - a síkvidék előnyeit élvezve - jelentős károkat is elszenved az időszakosan káros víztöbbletek miatt. Különböző felmérések vannak a károsodott területek nagyságáról, de ezek a számok sokszor még köszönő viszonyban sincsenek egymással, nem beszélve az okozott kár nagyságáról. Ez persze nem véletlen. Mást ért alatta a vízügyi szervezet, a biztosító, az ágazati minisztérium és természetesen mást a gazdálkodó. A vízügyi szervezetek által elöntött területekről viszonylag stabil információ áll rendelkezésre a 12 vízügyi igazgatóságnál, melyre a földművelésügyi kormányzat biztonsággal építhet, de a ténylegesen károsodott terület ettől lényegesen több. A különböző mértékben túlnedvesedett területeket mindenképpen hozzá kell adni az adatokhoz, vagyis 1,5-3,0-as konstanssal szorozni kell az alapadatot. E szorzószám nagy eltérése függ a növény fajától, fajtájától, fenológiai fázisától, a károsodás időtartamától, stb. 75