A Magyar Hidrológiai Társaság XVIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Veszprém, 2000. július 5-6.)

1. SZEKCIÓ: Terület- és településfejlesztés és a vízgazdálkodás kapcsolata - Szentirmay György: Településfejlesztés és a víziközművek fejlesztése a Dél-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság működési területén

Mindezek együttesen határozott önkormányzati-lakossági szándékot jelentenek, és végső soron várhatóan azt fogják eredményezni, hogy a szennyvfzprogram megvalósításában egyre inkább a finanszírozási kérdések lesznek a meghatározók. 4. A TELEPÜLÉSEK FEJLŐDÉSE, A TELEPÜLÉSSZERKEZET VÁLTOZÁSA A kérdéskör kapcsán feltétlenül szükséges a települések életével kapcsolatban egy különösen sajnálatos - és egyben általános - körülményre kitérni. A települések jelentős része ugyan nyilvánvalóan fejlődik, és ez a fejlődés a települések életének a legkülönbözőbb területén tapasztalható is, egy területen - a demográfiai mutatók területén - azonban (minimális számú települést leszámítva) egyértelműen kedvezőtlen irányúak a változások. Az országos tendenciákhoz hasonlóan mindkét megye lakossága csökken: az 1988-1998 közötti időszakban például megyénként mintegy 2020.000 fővel, (akkor, mikor az l-l községben lévő átlagos lakosszám mintegy 5-700 fo !!!) A csökkenés megyei szinten is, a városok, és a községek népességénél is egyaránt tapasztalható, egy körülmény azonban feltétlenül figyelemre méltó: a jelzett időszakban a városok lakosságának csökkenési üteme gyakorlatilag megegyezik a megyei átlaggal, a csatornázatlan községek lakos-száma az átlagosnál jóval nagyobb, de a csatornahálózattal rendelkező községek lakos-száma az átlagosnál kisebb mértékben csökkent! Nyilvánvalóan nem lehet egyenlőségjelet tenni a települések fejlődése, és lakos-számának változása közé, és azt is megalapozatlan lenne állítani, hogy a mérsékeltebb ütemű lakosszám-csökkenést csak és kizárólag a jobb közműellátottság eredményezte, azonban a fenti adatok - megítélésünk szerint - egyértelműen rávilágítanak a települések népességmegtartóképessége és infrastruktúrális ellátottsága közötti szoros összefüggésre. Tovább színesíti a képet, ha figyelembe vesszük, hogy a települések népességét a lakosság elöregedésén, valamint a születések számának csökkenésén kívül a vándorlás, az elköltözések is jelentősen befolyásolják. E helyen csak utalni szeretnénk arra - a dolgozatunk további részében részletesebben is taglalt - kölcsönhatásra, ami az elköltözési szándékok, irányok, és a megfelelő közműellátottság között tapasztalható. Az egyes településeken az életminőség fejlődése, (ill. magának a településnek a fejlődése) valamint a településszerkezet átalakulása, és ezzel összhangban a víziközművek fejlesztése több tényező együttes hatásának eredménye. E tényezők egy része nyilván az adottságoktól, lehetőségektől függ, és viszonylag objektívnak tekinthető, egy - el nem hanyagolható része azonban a szubjektívebb kategóriába sorolható. 48