A Magyar Hidrológiai Társaság XVIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Veszprém, 2000. július 5-6.)

2. SZEKCIÓ: Ivóvíz- és szennyvízminőség és tisztítástechnológia - Wittner Ilona–Farkas Ádám: Az ivóvíz minősége Hajdú-Bihar megyében: jelen és jövő

AZ IVÓVÍZ MINŐSÉGE HAJDÚ-BIHAR MEGYÉBEN: JELEN ÉS JÖVŐ WITTNER ILONA - FARKAS ÁDÁM Hajdú-bihari önkormányzatok Vfzmü Rt. 1. Bevezetés Az ivóvíz fizikai és kémiai tulajdonságai alapján történö minősítésére vonatkozó kötelező magyar szabvány 1989 óta van érvényben. Az utóbbi években bekövetkezett változások azonban már egyre sürgetőbben igényelték a szabvány módosítását, korszerűsítését. Az egyik indok az, hogy a környezetszennyezés következtében egyre több szerves és szervetlen mikroszennyező került - elsősorban a felszíni vízbázisokba, amelyek az emberi egészségre ártalmasak lehetnek. Nagy a veszélye annak, hogy a civilizációs eredetű szennyező anyagok a védett rétegvizekbe is lejutnak, hisz mára már beigazolódott, hogy vannak sérülékeny, sőt sérült felszín alatti vízbázisaink, ahol a vízben olyan anyag (pl. trícium) mutatható ki, ami csak az elmúlt negyven évben jelent meg a környezetben, tehát „frissen" került a rétegbe. Ebből következően olyan anyagok is előfordulhatnak a rétegvízben, amelyek az egészségre veszélyesek lehetnek. Szennyezőforrás lehet maga a víztisztítási technológia is. Amíg - egyik oldalról - a minőség javítása érdekében kezelést végzünk, a másik oldalról, ennek kísérőjeként kedvezőtlen irányú vízminőség-változás következhet be. Erre a legszemléletesebb példát a klórozás adja, ahol a kezelés a bakteriális szennyezés megszüntetését vagy megelőzését, illetve a baktériumok másodlagos szaporodásának meggátlását szolgálja, ugyanakkor bizonyos adottságú vizeknél pl. rákkeltő (trihalometánok), vagy íz- és szagrontó vegyületek (klóraminok) keletkezhetnek, amelyek a víztisztítási technológia melléktermékeként kerülhetnek a fogyasztóhoz. A minősítő szabvány korszerűsítésének indokai között nem elhanyagolható az a tény sem, hogy a vízanalitika fejlődése egyre több olyan vegyület kimutatását teszi lehetővé, ami igen kis koncentrációban van jelen, így újabb és újabb szervetlen és szerves mikroszennyező vizsgálatára van lehetőség, s ezek a vegyületek a szabványok új kiadásaiban bekerülnek a minősítő paraméterek közé (2). A szakmai indokokon túl jelenleg Magyarországnak az Európai Unióhoz való csatlakozási törekvései is indokolják, sőt szükségessé teszik az ivóvíz minősítésére több mint tíz éve használatban lévő szabvány módosítását, korszerűsítését, ami jelentős előrelépést fog jelenteni a lakosság jó minőségű .311