A Magyar Hidrológiai Társaság XVIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Veszprém, 2000. július 5-6.)

2. SZEKCIÓ: Ivóvíz- és szennyvízminőség és tisztítástechnológia - Winkler Viktória: Ivóvíz- és szennyvízminőség

7. A SZENNYVÍZ TISZTÍTÁSÁNAK ÉS ELVEZETÉSÉNEK JELENTŐSÉGE ÉS PROBLÉMÁI A csatornázottság, a termelt szennyvizek ártalmatlanítása még mindig súlyosan elmaradott a vízellátás átlagához. A vízellátás fejlődése természetesen a termelt szennyvizek logaritmikus léptékű emelkedéséhez vezetett. (A szennyvíz mennyisége ásott kutaknál való ellátásnál 14 1/fo/nap volt, törpe vízmüves ellátásnál utcai kifolyóval 40-50 liter - ezek már szinte teljesen eltűntek a hétköznapokból és az utcákról. A teljes vezetett vizes ellátásnál pedig - központi melegvíz - ellátásban részesülő családoknál - már az 1,0 m

3 szennyvízmennyiséget is elérheti, vagy meg is haladhatja.) Falun a növekvő mennyiségű szennyvíz-elvezetését biztosító csatornázottság, és még inkább a termelt szennyvizek ártalmatlanítása a szükséglettől elmarad. A falusi portáknál helyenként (vagy majdnem mindenhol) közműpótló berendezésekkel (szikkasztókkal) igyekeztek a hiányosságot csökkenteni. A '70- '80-as években épült családi házaknál már szinte mindenhol szikkasztók épültek. De még napjainkban is épülnek szikkasztóaknák olyan településeken, ahol a csatornázás még a tervezés stádiumában van, vagy egyáltalán tervezés alatt sincs. A meglévő szikkasztók azonban mennyiségileg, és még inkább minőségileg - főleg azon szikkasztóaknák, melyek elszivárgós rendszerrel kerültek megépítésre - elégtelenek. A talaj és talajvizek szennyezettsége - az elszivárgó szennyvíz mérgező baktériumaitól egyre nő. Ez azért is okoz problémát, mivel Földünk víztartalmának nagyon csekély része az a vízmennyiség, mely emberi és élőlényi fogyasztásra alkalmas. A talaj szennyezettsége is problémát okoz, főleg azokon a területeken, ahol a mezőgazdaság nagy jelentőséggel bír. Nem nehéz megérteni, hogy a szennyvíz tisztításának és elvezetésének megoldása nagyon sürgető feladat. Mielőtt a felvetett gondolattól eljutnánk a javaslatokig és a teendők felsorolásáig, szükségesnek tartom néhány, biológia hygiénés kérdés megvilágítását, hogy megalapozottan juthassunk el a teendők felméréséig. A víz és körforgása - vonatkozik ez a felszíni és felszín alatti vizekre egyaránt - a párolgáson, - a felhőképződésen át - a csapadék lehullásáig az ökoszisztémát összetartó nagy biológiai körforgás egyik leglényegesebb része. Erre a körforgásra van „felfűzve" az adott ökoszisztémában élő valamennyi szervezet: a víz és a környezet kapcsolata, így az emberé is. Hiszen már a régiek is jól tudták, midőn kimondták az örök igazságot, „Corpora non agunt, nisi fluida." Ami magyarul tömören annyit jelent, „Víz nélkül nincs élet." Ez pedig való igazság, hiszen az élet keletkezését ma is az ős - óceánok vizébe vezetjük vissza. Mint minden élő szervezetnek, az ember testének is .305