A Magyar Hidrológiai Társaság XVIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Veszprém, 2000. július 5-6.)

2. SZEKCIÓ: Ivóvíz- és szennyvízminőség és tisztítástechnológia - Pulai Judit–Egyed Julianna–dr. Kárpáti Árpád: Regionális szennyíztisztító rendszerek működése – hatékonysága

REGIONÁLIS SZENNYVÍZTISZTÍTÓ RENDSZEREK MŰKÖDÉSE - HATÉKONYSÁGA PULAIJUDIT

1 -EGYED JULIANNA

2- KÁRPÁTI ÁRPÁD

1 'Veszprémi Egyetem, Környezetmérnöki és Kém. Tech. Tanszék 2PannonViz Rt. ÖSSZEFOGLALÁS Az utóbbi években készített hazai csatornázási és szennyvíztisztítási koncepciók igen nagy számban terveztek kistérségi integrált szennyvíztisztítókat. A Győr-Sopron-Moson megyében korábban kiépített ilyen rendszerek hatékonyságát értékeli az alábbi anyag a jelenlegi hazai, az EU ajánlat és az annál is szigorúbb német és osztrák követelmények tükrében. Az integráció a telepméretet növeli, ugyanakkor a vízhőmérséklet a hosszú gyűjtőcsatorna rendszer miatt téli időszakban ezeknél is ugyanúgy kedvezőtlen, mint az egyedi kistelepeknél. Az EU követelmények a nitrifikációt illetően eltérnek a hazai előírásoktól. Nálunk a nitrifikáció igényét a befogadó besorolása, nem pedig a szennyvíztisztító mérete, vagy a tisztítás üzemi hőmérséklete határozza meg. Az integráció tehát a tisztítási igény tekintetében szigorítást eredményez az EU norma szerinti tisztítás követelményeihez képest, hacsak a vízhőmérséklet meghatározó hatását is nem veszi figyelembe a jövőben megszületendő EU szinkronizált hazai normatíva rendszer. Köztudott, hogy a kistérségi szennyvíztisztítóknak az integráció előnyei mellett számos egyéb kedvezőtlen hatást is el kell viselniük. Egyik a hosszú szennyvízgyűjtő, átemelő, szállító szakaszokban bekövetkező hidrolízis, anaerob rothadás. Ez a tisztításra részben kedvező, hiszen biológiailag könnyen hasznosítható, kisebb molekulatömegű szerves anyagokat termel. Ezek a denitrifikáció és a biológiai többletfoszfor eltávolításnál jelenthetnek előnyt, amennyiben a tisztító ilyen tápanyag eltávolítást végez. Kedvezőtlen ugyanakkor a folyamatok során keletkező szulfid, amely elsődlegesen bűzhatást eredményez, de áttételesen a nitrifikációnál is egyértelmű veszélyt jelent. A nitrifikáció pedig napjainkban az esetek többségében alapkövetelmény. A dolgozat különösen az utóbbi hatást értékeli az üzemméret, a tényleges iszapkor és a rendszer átlagos ammónium terhelése függvényében. 273.