A Magyar Hidrológiai Társaság XVIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Veszprém, 2000. július 5-6.)

1. SZEKCIÓ: Terület- és településfejlesztés és a vízgazdálkodás kapcsolata - Gayer József–Meike van Ginneken–Janusz Kindler–Somlyódy László–Hilary Sunman: A biztonságos vízviszonyok megteremtése Közép- és Kelet-Európában: regionális jövőkép és akcióterv

E3. Az ivóvízellátás és szennyvíztisztítás fejlesztése Különösen fontos beavatkozás a talajvizek elszennyezése elleni harc, mert a régión belül a felszínalatti vizek képezik a legfontosabb ivóvízkészletet. Ez különösen fontos olyan vidéki területeken, ahol az elszennyezett sekély talajvíz-kutak vizét használják ivóvízként. Költség-hatékony és jó hatásfokú víztisztítási berendezésekre van szükség. Ezen túlmenően szükség van az olyan új megoldások kutatására is, amelyekkel biztosítható, hogy a szabványok, költségek és azok vonzatai folyamatosan javuljanak. A hatékony beavatkozás ki kell terjedjen a hatékony árképzésre is, valamint a vízügyi szolgáltatások megfizettetésére, hogy ezáltal ezek a szolgáltatások fenntarthatók maradhassanak. E4. Az árvizek és az aszályok elleni védelem javítása A beavatkozásokhoz folyóvölgy léptékű árvíz- és aszályvédelmi stratégiákat kell kidolgozni, hogy ez keretet biztosítson az ésszerű és időben történő beruházások elvégzéséhez, valamint a helyi védelmi és védekezési tervek elkészítéséhez. Ezeket a terveket összhangba kell hozni egy megbízható és korszerű információs rendszerrel. Ennek csatlakoznia kell egy kiterjedt és feladatorientált képzési programhoz, amelyet mindazok számára tartanak, akik szerepet játszanak a védekezési munkában és lakosság számára is. Erősíteni és modernizálni kell az árvízvédelmi infrastruktúrát, hogy az megfeleljen a jelenlegi és jövőbeli gazdasági fejlődésnek. A vidéki területeken lényeges az erdősítés és újra-erdősítés, mert ez csökkenti az árvizeket és az eróziót. E5. A nemzetközi együttműködés elősegítése a vízügyi viták és konfliktusok elkerülése Kiemelkedő prioritást kell biztosítani a konfliktus feloldás, a határvizek közös gazdálkodása, valamint a szennyvízelhelyezés területén alkalmazható módszereknek, függetlenül attól, hogy azok a határ két oldalán lévő közösségeket, vagy ugyanazon folyót hasznosító nemzeteket érintenek. Az aláírt egyezményeknek kríziskezelésre kell irányulnia, mert a nemzetközi folyók és víztartó rétegek gazdálkodási módszerei leginkább krízis helyzetekben vizsgáznak. F) A pénzügyi helyzet javítása A Jövőkép eléréséhez készletekre van szükség és ennek biztosítása jelentős nyomással nehezedik majd a CEE országokra, amelyek gazdasága a fejlettség és az igények tekintetében igen széles körben változik. Az adatok hiányosak, de ismert, hogy az EU csatlakozás biztosításához szükséges szabványok betartásának igen nagy a költség vonzata, amely bizonyos országokban elérheti a GDP 5%-át vagy még többet is. Ugyanilyen fontosak és költségigényűek a Jövőképben felvázolt beavatkozások; - az árvíz- és 24