A Magyar Hidrológiai Társaság XVIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Veszprém, 2000. július 5-6.)

2. SZEKCIÓ: Ivóvíz- és szennyvízminőség és tisztítástechnológia - Molnár Ferencné–dr. Tarján Tibor: Az ivóvízminőség-javító program aktuális kérdései az EU csatlakozás tükrében

Az irányelv vízminőségi előírásainak bevezetését a magyar jogrendben az Egészségügyi Minisztérium készíti elő és rövidesen a Kormány elé kerül. Az irányelv bevezetését követően szabályozni kell az ivóvlzminőség javító program határidőre történő végrehajtását, valamint az Uzemellenőrzés gyakoriságát és feltételeit. 3.1.2 Az ivóvízminőségjavító program kialakítása Az ivóvízminőség javító program kialakításánál az alábbiakat kell figyelembe venni: 3.1.2.1 A közegészségügyi kockázat Az EK irányelvet tekintve legelőször azokat a paramétereket kell a szolgáltatott ivóvíznek kielégíteni, melyek az I. sz. melléklet „A" és „B" részében kerültek meghatározásra. Ezek közül is a legfontosabb az arzén tartalomnak az új határértékre történő csökkentése (10 pg/L). Az arzén esetében - annak az egészségre való káros hatása miatt - a feladatoknak a szennyezőanyag koncentrációja szerinti sorolása szükséges. Jelenleg az arzén koncentráció 50 pg/L vagy nagyobb 10 településen, ebből 5 település jelenleg is rendelkezik víztisztító technológiával, 30 pg/L vagy nagyobb 64 településen, ebből 23 település jelenleg is rendelkezik víztisztító technológiával, 10 pg/L vagy nagyobb 357 településen, és ebből 84 település jelenleg is rendelkezik víztisztító technológiával. Ez összesen 1 642 ezer lakost érint. Az arzén koncentráció 10 pg/L határértékre való csökkentését elősegítő beruházások - jelenlegi árszinten megközelítik a 47 milliárd Ft-ot. Ezzel egyidejűleg meg kell oldani a határértékek feletti nitrit- (0,50 mg/L) ill. nitrát (40 mg/L) koncentrációjú szolgáltatott ivóvíz minőségének javítását, valamint határértéket meghaladó ammónium-ion tartalmú vizek kezelését, illetve kiváltását (annak ellenére, hogy az ammónium indikátor paraméter), mivel ez utóbbi másodlagos vízszennyeződést idéz elő és ezáltal a fogyasztási helyen mért ivóvízminőség nem felel meg a kötelezően előírt határértékeknek (nitrit keletkezik). A nitrogénvegyületeket tartalmazó vizek kezelése vagy kiváltása 35 milliárd Ft-ot tesz ki 1999. évi árszinten. Ez összesen 257 települést, 591 ezer lakost érint. 263.