A Magyar Hidrológiai Társaság XVIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Veszprém, 2000. július 5-6.)

1. SZEKCIÓ: Terület- és településfejlesztés és a vízgazdálkodás kapcsolata - Gayer József–Meike van Ginneken–Janusz Kindler–Somlyódy László–Hilary Sunman: A biztonságos vízviszonyok megteremtése Közép- és Kelet-Európában: regionális jövőkép és akcióterv

NGO-kal) és a közösség szervezeteivel (a CBO-kal). A közösség szabadon hozzáférhet az információhoz. 5. A STRATÉGIA ÉS A BEAVATKOZÁSOK KERETEI A végrehajtás stratégiája követni fogja az IWRM (Integrált Vízgazdálkodás) irányelveit. Ennek két területen vannak vonzatai. Integrációnak kell létrejönnie a vízügyi ágazat különböző ágai között, különös tekintettel az ökológiai gazdálkodási módszerek elfogadására. Hasonlóképpen, a vízgazdálkodást integrálni kell a szélesebb körben értelmezett intézményi, gazdasági és társadalmi szerkezettel, és be kell lépjen politikai döntések főbb folyamataiba. A fenti átállás központi kérdése a távlatban a kommunikáció javítása a víz-gazdálkodás résztvevői között, valamint a párbeszéd javítása a politikusok, a fogyasztók, a vízügyi szakemberek és más érintettek között. A hatékony, kielégítésre váró, egymással versengő kezdeményezések közötti egészséges egyensúlyt a minden szinten (regionális, nemzeti, közösségi és családon belüli) biztosított véleménycsere (kommunikáció) fogja lehetővé tenni, jogegyenlőséggel és a fenntarthatóság kritériumainak figyelembevételével. Ezen belül a beavatkozások hat fő területe az alábbi: A. Hatékonnyá tenni a vízügyi gazdálkodást B. Megfelelni az Európai Unió direktíváinak C. Ismereteket szerezni a beavatkozásokhoz D. Növelni a közösség részvételét E. Kezelni a sürgős vízügyi problémákat F. Javítani a pénzügyi helyzetet A) A gazdálkodás hatékonnyá tétele A gazdálkodás a politikai, gazdasági és jogi szerkezetek olyan kerete, amelyen belül a társadalmak saját ügyeiket intézhetik. A gazdálkodás terén az elsődlegességet azok a beavatkozások kell kapják, amelyek világosan azonosítják és szétválasztják a vízgazdálkodási tevékenységeket és a vízellátási funkciókat; elválasztják a gazdálkodás politikát, a tervezést és a szabályozási funkciókat a mérnöki, építkezési és üzemelési tevékenységektől. Ehhez kapcsolódóan a beavatkozásokat a lehető legalacsonyabb szinten kell elvégezni és a döntéseket alulról felfelé kell meghozni („bottom up" megközelítés). A kormányoknak fontos szerepe marad, de azokra a dolgokra kell összpontosítaniuk, amelyeket ők és csakis ők tudnak megoldani, azaz: meg kell határozniuk a megfelelő jogi, 21