A Magyar Hidrológiai Társaság XVIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Veszprém, 2000. július 5-6.)

2. SZEKCIÓ: Ivóvíz- és szennyvízminőség és tisztítástechnológia - dr. Kárpáti Árpád–dr. Kiss Jenő–Balaskó László: Nitrogéneltávolítás növelése kis KOI/TKN arányú szennyvíz tisztításánál

egyértelművé vált, hogy további nitrifikáció esetén a denitrifikációhoz mindenképpen szükséges valamilyen szerves segédtápanyag adagolása (Randall és társai, 1984; Balmelle és társai, 1992; Zang-Alleman, 1992). A tisztított elfolyó víz adatai, továbbá az eleveniszap foszfor tartalmának vizsgálata igazolták, hogy más ATEV szennyvizek tisztításához hasonlóan a sárvári üzemben is foszforhiányossá vált a szennyvíziszap. A tisztító üzemeltetői a korábbi foszforadagolást az elmúlt év őszén sajnálatos félreértés folytán leállították, aminek eredménye krónikus foszforhiány lett a rendszerben. Az utóbbi ellensúlyozására január utolsó napjától a trisó adagolását a biológiánál újra folyamatossá tettük. Az ammónium koncentrációja a tisztított vízben azt követően folyamatosan csökkent, és a nyolcadik napon elérte a határértéket (10 mg ammónium/l). Az üzemi szennyvíz hatékony kiegyenlítésének hiányában ugyan az a következő hét végén ismét 15 mg/l értékig emelkedett, azt követően azonban tartósan minimálisra, 1-2 mg/l alá csökkent, és több napos oxigénhiányos üzemeltetés (D0<0,2-0,3) esetén is ilyen koncentráció alatt maradt. Ezt jól mutatja a levegőztető medence oldott oxigén, és a tisztított üzemi elfolyó víz ammónium koncentrációját bemutató 3. ábra. Mérés Idejs (nap) r / N H 4 -N (mg/1) -^pH -«-DO (mg/l) N H 4 -N (mg/1) -^pH -«-DO (mg/l) 5 I « ! 3 g 2 8B8 = = st;sf)?ítií5K8S8ssc!:s S3SSSSS3SS888BSSSSSS3S Mérés ideje (nap) 212.