A Magyar Hidrológiai Társaság XVIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Veszprém, 2000. július 5-6.)

2. SZEKCIÓ: Ivóvíz- és szennyvízminőség és tisztítástechnológia - dr. Kárpáti Árpád–dr. Kiss Jenő–Balaskó László: Nitrogéneltávolítás növelése kis KOI/TKN arányú szennyvíz tisztításánál

sebessége rohamosan csökken (Anthonisen és társai, 1974; Hooper, 1989; Pulai-Kárpáti, 1999b), savasabb közegben teljesen le is áll. A semleges kémhatás biztosítása ezért a levegőztetőben elengedhetetlen üzemeltetési feltétel. Egy mólnyi ammónium nitrifikációja során két mól sav keletkezik. A denitrifikáció során ebből csak egy mólnyi sav kerül ismételten felhasználásra, így a nitrifikáció-denitrifikáció összességében savtermelö folyamat (Hooper, 1989). Az adott üzemben a nitrifikált elfolyó vízben nitrátként távozó ammónium származék (összesen mintegy 2-3 mól/m

3) minden mólnyi mennyiségére két mól sav, a nitrifikált-denitrifikált ammónium (15 mól/m

3) minden móljára egy mól sav keletkezett. Az összes savtermelés tehát 20 mól/m

3 tisztított szennyvíz volt. Ezt egyenértéknyi mennyiségű mészhidráttal kellett semlegesíteni. A szükséges mészhidrát mennyisége tehát az üzemeltetésnél mintegy 10 mól/m

3 tisztított szennyvíz körül alakult. Ez 0,774 kg mészhidrát / m

3 tisztított szennyvíz felhasználását igényelte a szennyvíztisztítás biológiai szakaszában. A technikai minőségű semlegesítő szer összetételét figyelembe véve ez mintegy 0,8 kg mészhidrát / köbméter tisztított szennyvíz fajlagos vegyszerigényt jelentett. 1.4. DENITRIFIKÁCIÓ A szennyvíznek a fizikai kémiai tisztítás után a KOI szennyezettsége (szerves anyag) átlagosan mintegy 1000-1500 mg/l volt. Ez azért kevés a hatékony denitrifikációhoz, mert a nitrifikáció során keletkezett nitrát biológiai redukciójához minimálisan 5 mg KOI / mg nitrifikált ammónium aránynak megfelelő szerves tápanyag mennyiségre van szükség. Az adott rendszerben a fenti paraméterek mellett ez nem volt biztosított. Hiába nitrifikálta tehát az iszap a szennyvíz ammónium tartalmának mintegy 90 %-át, a keletkező nitrát redukciója csak részleges lehetett az adott rendszerben a szerves tápanyag relatív hiánya miatt. A biológiai oxidációnál ugyanis a nitrát redukcióját végző heterotróf mikroorganizmusok oxigén jelenlétében elsődlegesen azt preferálják elektron akceptorként. A szerves anyag jelentős része ezért a denitrifikáció mellett a szerves tápanyag elemi oxigénnel történő mikrobiális átalakítására került felhasználásra. Oxigén hiányában, de nitrát jelenlétében (például az iszappelyhek belsejében, vagy a rosszul levegőztetett, oxigénhiányos reaktorterekben) ugyanakkor szimultán denitrifikáció is lejátszódhatott. A nitrifikálók azonban bőséges oxigénellátást igényelnek. Megfelelő oxigén koncentráció hiányában szaporodási sebességük, s így tevékenységük, s azzal az ammónium oxidációja is nagyon lelassul. Ezért van szükség a nitrifikációhoz a levegőztetett térben az 1,5-2 mg/l oldott oxigén koncentráció folyamatos fenntartására. Az ATEV korábbi sárvári szennyvíztisztítójánál a denitrifikáció a folyamatos oxigénbevitel miatt csak 208.