A Magyar Hidrológiai Társaság XVIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Veszprém, 2000. július 5-6.)

1. SZEKCIÓ: Terület- és településfejlesztés és a vízgazdálkodás kapcsolata - Bardóczyné Székely Emőke–Nováky Béla: Vizes élőhelyek létrehozásának lehetősége a Tisza mentén (nagykörűi példán bemutatva)

az említett öntözőcsatorna és a 20-1. sz. üzemi belvízcsatorna keresztezésében lévő bújtató vízleadó műtárgyon ill. a 19. sz. és a 20. sz. öntözőcsatornákon keresztül. Az öntözővízzel történő feltöltés kipróbált, élő lehetősé

g, üzembe helyezése előtt azonban ellenőrizendő: - számítással, a tényleges megállapított vízátadás ismeretében a rendszer hidraulikai teljesítőképessége, - helyszíni szemlével: a létesítmények műszaki állapota. Hidraulikai adottságok

: A vizes élőhely-gazdálkodás lényege, hogy víztakarékosságra törekszik, vagyis a tározókban csak a feltétlenül szükséges vízmennyiséget pótolja mesterséges úton. Nem hallgatható el azonban, hogy a meglevő és tervezett tározótér esetében a megvalósítás után minden óvatosság ellenére is előállhat a pangó víz, és tartós meleg hatására főleg nyáron -, vízmozgás hiányában oxigénhiányos állapot, vagy egyéb vízminőségromlás is. Előfordulhat tehát, hogy nem vízpótlási, hanem vízminőségjavítási célból kell létrehozni egy áramlást a teljes (SulymosLapos és Lapos-tói tározó) rendszerben. 5. ÖSSZEFOGLALÁS Nagykörű térségében a kialakítandó vizes élőhelyek vonatkozásában a 3 javasolt helyszín közül elsőként a meglévő, Sulymos-laposi tározó átalakítása jöhet szóba halgazdálkodási ill. komplex hasznosítási célra

. Az üzemeltetésnek az elsődleges funkciót, a belvíztározás

t minden esetben biztosítania kell. Második lépésként kialakítható a Lapos-tói tározó, melynek vízpótlása a Sulymos-laposi belvíztározó felől történhet. A Fok-Lapos térségi tározó megvalósítása utolsóként 3 ütemben javasolható. Ez a potenciális lehetőség, amit a 3 tározó jelent, mintegy 150 ha felületű, 1.000.000 m

3 térfogatú vizes élőhellyel színesíthetné a Tisza völgy tájképét. IRODALOM [ 1 ] MTÁ Földrajztudományi Kutató Intézet (1989):Magyarország Nemzeti Atlasza [2] Szesztay K (1963): Adalékok Magyarország állóvizeinek hidrológiájához. Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények 1962. l.szám [3] VITUKI (1972) Adatgyűjtemény a Tiszavölgy vízháztartásáról (szerk: Szlávik L). Budapest 10