A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése III. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)

6. VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS - Almássy András: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés: a Duna jobb parti vízgyűjtője Gönyű és Dömös között

Úgy érezzük, hogy a tervezési feladat sikerrel fejeződött be, a mintegy másfél éves tevékenység eredményeképpen igényes, korszerű vízgyűjtő-gazdálkodási terv született, és széleskörű nyilvánosságot kapott. A tervezési feladat végrelfajtása közben a tervező és a megbízó Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság is számos olyan tapasztalatra tett szert, amelyek talán hasznosíthatók lennének a következő vízgyűjtő-gazdálkodási tervek kidolgozása során. E tanulságok, javaslatok közül a leglényegesebbeket foglaljuk össze az alábbiakban: Előkészítés: a vízgyűjtő-gazdálkodási terv előkészítő munkálatai közül, a leíró részek kidolgozásában célszerű volna több feladatot a Vízügyi Igazgatóságok keretein belül megoldani. A tervezési alapadatok jelentős része amúgy is a Vízügyi Igazgatóságoknál található, a társhatóságok adatait pedig az igazgatóságok ágazatközi adatcserével zökkenőmentesebben és hatékonyabban tudnák megoldani. Belső konzultáció: a következő vízgyűjtő-gazdálkodási tervek kidolgozása során a belső konzultáció folyamatába célszerű lenne a területfejlesztésért is felelős Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztériumot illetve annak területi szervezeteit is bevonni (a tervezési munka megkezdésekor a területfejlesztés még az akkori Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumhoz tartozott). Társadalmi egyeztetés: Az érdekeltek tájékoztatása és a konzultációs folyamatba való bevonása szempontjából célszerűbbnek látszik a teljes Konzultációs Jelentés közreadása, mint összefoglaló ismertetők szétküldése. Tekintettel a feldolgozott területek széles körére szinte lehetetlen néhány lapos terjedelemben megfelelő tartalommal és igényes formában összefoglalni ilyen méretű vízgyűjtők főbb vonásait, problémáit illetve azok megoldási lehetőségeit. Úgy érezzük, hogy a társadalmi egyeztetés résztvevői a jelen munka során szívesen fogadták a részletesebb tájékoztatás megközelítését amely bár többletköltségekkel jár, a konzultáció, a konszenzuskeresés célját hatékonyabban szolgálja. Irodalom [1] A regionális vízgazdálkodási tervezés módszertani tanulmánya (ATIVÍZIG - VITUKI Rt, 1994) [2] A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés irányelvei (KHVM-OVF, 1997) [3] A vízkészletgazdálkodás nemzetközi irányzatai és eredményei (Dr. Németh Miklós, 1997) [4] Magyarország vízügyi politikájáról (KHVM, 1994) [5] Országos Vízgazdálkodási Keretterv (OVF, 1984) 1027