A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése III. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)

6. VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS - Almássy András: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés: a Duna jobb parti vízgyűjtője Gönyű és Dömös között

konzultáció során, amelyeket a résztvevők pusztán egy összefoglaló ismertető alapján nem fogalmazhattak volna meg. A Konzultációs Jelentésből példányt küldtünk 14 államigazgatási szervezetnek, 9 önkormányzati területfejlesztési társulásnak, 3 helyi kamarának, 5 társadalmi szervezetnek, 6 gazdasági társaságnak és 87 települési önkormányzat polgármesterének. A belső konzultációhoz hasonlóan a társadalmi egyeztetésre is két szakaszban került sor: • az írásbeli szakaszban a fenti csoportok közül az első háromba tartozó szervezetek mindegyikének megküldtük a Konzultációs Jelentés egy-egy példányát, a kísérőlevélben kértük esetleges írásbeli észrevételeiket (levélben, faxon, vagy pedig e-mail üzenetben), és felhívtuk figyelmüket a lakossági fórumok helyére és időpontjaira. A települési önkormányzatok polgármestereinek írott kísérőlevelekben megkértük őket arra, hogy igény esetén biztosítsák a lakosság számára a Konzultációs Jelentésbe való betekintés lehetőségét. A tervezési terület lakosságát igyekeztünk közvetlenül is (nem csak képviselőiken, a települési önkormányzatokon keresztül) megszólítani. A lakosság megszólítása során célunk volt egyrészt a tájékoztatás (tudatni a lakossági fórumok helyét és időpontjait), másrészt annak biztosítása, hogy a lakosság - igény esetén - betekinthessen a Konzultációs Jelentésbe. E két cél érdekében hirdetést jelentettünk meg a tervezési területen legnagyobb példányszámban megjelenő ingyenes hirdetési újságban (Komárom-Esztergom Megyei Szuperinfó), amelynek példányait elvileg a terjesztési terület minden háztartásához ingyenesen bedobják. A lakosság közvetlen tájékoztatásának másik eszköze egy PR cikk (tájékoztató újságcikk) megjelentetése volt a tervezési terület többségét lefedő megyei napilapban (Komárom-Esztergom Megyei 24 óra). Ebben a cikkben is közöltük a lakossági fórumok helyét és időpontjait, valamint azt, hogy a Konzultációs Jelentés példányai megtekinthetők a Polgármesteri Hivatalokban. • a szóbeli szakaszban összesen öt konzultációs megbeszélésre került sor, négy ún. lakossági fórumra (Esztergomban, Tatán, Komáromban és Kisbéren), és - a Komárom-Esztergom Megyei Területfejlesztési Tanács Vízgazdálkodási Stratégiai Munkabizottságának kérésére - egy konzultációs egyeztetésre (Tatabányán). Az öt konzultációs megbeszélés mindegyike rövid terv-ismertetéssel kezdődött, amely egyrészt a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés módszertani 1024