A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése III. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)

6. VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS - Almássy András: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés: a Duna jobb parti vízgyűjtője Gönyű és Dömös között

homogén hátteret teremtsenek. A Vízgazdálkodási Kerettervek konkrét eredményei között lényeges volt az is, hogy a Kerettervek numerikus adatokat állítottak elö a vízkészletgazdálkodási döntések meghozatalához, így pl. szelvényenként meghatározták a felszíni vízfolyások vízkészlet jellemzőit, amelyeket azután a Vízügyi Igazgatóságok közvetlenül felhasználtak, hatósági munkájuk során. A Kerettervek tematikája azonban főként a mennyiségi vízkészletgazdálkodás kérdéseire koncentrált, és eredményei is főleg a vízgazdálkodási szakma keretein belül váltak ismertté, a szakmán kívüli érdekeltek jobbára csak a vízkészletgazdálkodási döntések eredményeiről értesültek, az azokat megalapozó műszaki megfontolásokról kevésbé. 1.2 NEMZETKÖZI ELŐZMÉNYEK A hazai vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési programnak jelentős nemzetközi előzményei is vannak. Nemzeti szinten Európa számos országában már a 70es, 80-as években megkezdődött a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek kidolgozása, amelyek a vízfolyások vízgyűjtőit tekintették tervezési egységnek, és amelyek a mennyiségi vízkészletgazdálkodási kérdésekhez kapcsolódó vízminőségvédelem, környezet- és természetvédelem területeit is feldolgozták. Itt ki kell emelni Nagy-Britannia tapasztalatait, ahol a vízügyért és a környezetvédelemért együttesen felelős területi hatóság (a National Rivers Authority, később Environment Agency) a 90-es évek elejére vízgyűjtő-gazdálkodási tervek tucatjait dolgoztatta ki (ezek közül több mint 15 tervet a WS Atkins készített). Az európai integráció felerősödésével azután a közösségi szinten is felerősödött az igény az integrált, vízgyűjtő-szemléletű komplex tervezés iránt, és megkezdődött a korszerű, közös módszertan kidolgozása is [3], 2. CÉLOK A Magyar Köztársaság Kormánya által 1994-ben jóváhagyott "Magyarország vízügyi politikája" című dokumentum [4] megfogalmazza, hogy: "A vízügyi igazgatási szervezet fő feladata a nagyobb tájegységekre, országrészekre kiterjedő problémák megoldásának műszaki alternatíváit koncepció szinten kidolgozni, bemutatva azok hatásait és költségeit. Ez a tevékenység folyamatos tervező munkát igényel és szükségessé teszi az eredmények egységes megjelenítését. Az országos, illetve az egyes régiókra kiterjedő koncepció képezi az alapját a vízgazdálkodással kapcsolatos helyi igények ütköztetésének, és segíti az érdekeltek közötti konszenzust. " Az alábbiakban a fenti megfogalmazásnak megfelelően ismertetjük a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés általános céljait, és a tervezési munka során a tervezők által szem előtt tartandó konkrét célokat, a tervezés gyakorlati céljait. 1017