A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése III. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)

7. INFORMATIKAI MÓDSZEREK ALKALMAZÁSA A VÍZGAZDÁLKODÁSBAN - dr. Szlávik Lajos: A vízkár-elhárítási védekezési feladatok országos információs rendszere

kultúra megteremtése és művelése körülményes. A többféle igény összehangolásánál a művelési lehetőségek és a gazdasági körülmények határt szabnak a hasznosításnak. A teljes hullámtéri erdőterületből 35.000 ha a gazdasági erdő, melynek fele nemesnyár ültetvény. Az erdőterületek arányának növelése felmerülhet mint társadalmi igény és elsősorban a szántó művelésű területek terhére. Igény merülhet fel a gazdasági-fakitermelési célú erdőkön belül a nemesnyár ültetvények visszaszorítására. Egy ilyen változtatás elbírálásánál számításba kell venni a gazdaság, a társadalom ezen erdőterületek iránti fatömeg produktum igényét. Elképzelhető szélsőséges esetben, hogy akár az összes hullámtéri nemesnyárast át lehet alakítani őshonos fafajokból álló természetszerű erdővé, ebben az esetben azonban, valahol a mentett ártérben meg kell termelni azt a fatömeget, amely az ország lakosságának szükséges. Logikus elhatározás lehet a hullámtér művelésének területi átrendezése, a nemesnyárasok arányának csökkenése, de egyúttal összterületük megmaradása oly módon, hogy eddig nem erdőművelési ágba tartozó területeket vonnak be az erdőmüvelésbe. Hullámterek jóléti használata A hullámterek sajátos adottságai révén elsősorban a vízközelség és a nagyarányú erdősültség a természetes-természetszerű környezeti jelleg miatt, főleg a városi lakosság számára és számos helyen a külföldi idegenforgalom számára turisztikai, tartós üdülési, hobby jellegű szabadidő felhasználási célra nagyon alkalmas területek. Évtizedek óta merült fel ez a humánhasználati igény, amely az utóbbi években, évtizedekben felerősödött, főleg a városi körülmények között élő lakosság részéről, valamint a hazánkat megismerő külföldi turisták részéről. Kialakultak szabadon, önkényesen, mindenféle szabályozás nélkül, szinte a hullámterek keletkezésével, létrehozásával egyidőben, majd azt követően, zömmel az 1950-es 60-as években a hullámtéri kertes, üdülőtelkes területek. Ezek egyre inkább bővültek, újabbak létesültek, az elmúlt két-három évtizedben már tervszerűen, általában rendezési tervek alapján. Az ilyen jellegű humán használatnak határt szabnak az árvízvédelem műszaki követelményei és a természetvédelem szempontjai. Ezek összehangolása és emellett a fokozódó társadalmi igény kielégítése nem könnyű. Egyértelmű szabályozásra és korrekt ellenőrzési lehetőségre van szükség. A hullámterek humán használatának, vagy más szóval jóléti használatának sorában a vízparti strandokat, horgász tanyákat, csónakkikötőket, üdülőtelkeket, nyaraló épületeket, zártkerti rendszerben gyümölcsösöket értjük. Tágabb értelemben a hullámtérben lévő ipari létesítmények, vagy