A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése III. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)
5. CSATORNÁZÁS–SZENNYVÍZTISZTÍTÁS - Réti László–Csarnai Gábor–Horváth Anna: A biológiai foszforeltávolítás hatásfokának vizsgálata Békés város szennyvíztisztító telepének több éves üzemelési tapasztalatai alapján
a felismerés nagyon jelentős lehet mind a beruházási, mind az üzemeltetési költségek vonatkozásában. A bemutatott szennyvíztisztító telepen egy érdekes megoldással - egy névlegesen 1 mm (a gyakorlatban - a nyers szennyvíz dobszűrő felületre történő érintőleges rávezetési iránya miatt - inkább néhány tized milliméter) résméretű speciális forgódobos szűrő alkalmazásával - lett a nyers szennyvíz mechanikai kezelése biztosítva. Ez a megoldás alkalmasnak látszik akár a homokfogó műtárgy kiváltására, mely újabb költségcsökkentő tényezőként jelentkezik. Több éves üzemelési tapasztalat az, hogy a szennyvíztisztító telep egy 5500-6500 mg/l összes szárazanyag koncentráció mellett - az 1. aerob medencében történő meghatározás esetén - működik megfelelően. Ez magasabb érték, mint a korábbi hazai műszaki irányelvekben megadott optimum értékek. Ugyanakkor talán egyik magyarázata lehet annak, hogy miért képes a szennyvíztisztító telep a lökésszerű terheléseknek jól megfelelni. A szennyvíztisztító telep - a biológiai foszfor eltávolításának vonatkozásában - talán az utóülepítő iszaprecirkulációs hányadának helyes beállítására a legérzékenyebb, melynek optimuma a nyers szennyvízhozam 50 %-a. Ezen alacsony recirkulációs hozam pontos beállítását a gyakorlatban lehetetlen tolózáras szabályozással megvalósítani. Szükségesnek érezzük ilyen esetekben egy fordulatszám szabályzós iszaprecirkulációs szivattyú betervezését és beépítését. A levegőztetett terek kívánatos oldott oxigéntartalma 2-3 mg/l, melynek biztosítását egy oldott oxigén mérő szondáról vezérelt automatikus fordulatszám szabályzó rendszer kiépítésével lenne célszerű megoldani. A dolgozatban bemutatott biológiai tápanyag eltávolítási szennyvíztisztítási eljárások ehhez a folyamathoz semmilyen vegyszert nem igényelnek, s így történik ez a dolgozatban leírt Békés városi szennyvíztisztító telep esetében is. Ezért az ilyen szennyvíztelepek által „melléktermékként termelt" fólösiszap - ha más kizáró tényező, pl. nehézfém szennyezettség, nem áll fenn - minden esetben jól, környezetbarát módon hasznosítható trágyaként, rekultivációs adalékanyagként. A több mint 5 éves üzemi tapasztalat alapján végső összefoglalásként elmondhatjuk, hogy, mind a Békés városi szennyvíztisztító telepen alkalmazott szennyvíztisztítási technológia által nyújtott előnyök, mind az ott megvalósított újszerű megoldások a témával foglalkozó kutatók, gyakorlati szakemberek részére a megoldásban rejlő részletek továbbvitelére alkalmasak 969
