A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése III. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)
5. CSATORNÁZÁS–SZENNYVÍZTISZTÍTÁS - Réti László–Csarnai Gábor–Horváth Anna: A biológiai foszforeltávolítás hatásfokának vizsgálata Békés város szennyvíztisztító telepének több éves üzemelési tapasztalatai alapján
- egy újabb átemeléssel kerül az anaerob térbe. A módosított UCT eljárás egy külön iszapdenitrifikáló (anoxikus) medencét létesít az utóülepítőből származó iszap nitráttartalmának lecsökkentésére és az esetleges oldott oxigéntartalom megszüntetésére. Ebből «z iszapdenitrifikáló medencéből egy újabb recirkulációval jut az eleveniszap az anaerob térbe. A 3.1. alpontban már említettük, hogy a biológiai foszforeltávolító szennyvíztisztító telepeken technológiai szempontból közvetlen kapcsolat van az utóülepítőben kiülepedő iszaptömegben, biomasszában megkezdődő anaerob jellegű folyamatok, és a szennyvíztisztító telep elején lévő aerob medencében található biomasszára jellemző anaerob, polifoszfát lebomlási, illetve foszfát leadási folyamatok között. Ebből egyértelműen az következik melyet a békési szennyvíztisztító telepen tapasztaltak is megerősítettek hogy az utóülepítőből történő iszaprecirkuláció mértéke meghatározó jelentőségű a biológiai foszforeltávolítás vonatkozásában. Hasonlóan kiemelést érdemlő tényező az utóülepítőben kiülepedett iszapnak a mennyisége, vastagsága. Jól ismert, hogy az utóülepítőben kiülepedett iszap vastagsága egyrészt a recirkuláció mértékével, másrészt - és mindenféleképpen ez kell, hogy legyen a meghatározó megoldás! - a rendszerből történő fölösiszap elvétel nagyságával szabályozható. Említés történt arról is, hogy maga a foszfor a fölösiszapot alkotó biomassza sejtjeiben tározódva kerül ki a szennyvíztisztító telepről. Ez a két nagyon fontos összefüggés különösen kiemeli a fólösiszap elvétel mértékének, folyamatosságának jelentőségét a biológiai foszforeltávolítás esetében. Mint minden biológiai folyamatot, a foszforeltávolítást is befolyásolja a hőmérséklet. Azoknál a kommunális szennyvizet tisztító szennyvíztisztító telepeknél, ahol - épp a megfelelő mennyiségű, könnyen bontható szervesanyag biztosítása érdekében - nem kerül kialakításra előülepítő, általában még a leghidegebb téli időszakokban sem hűl le a szennyvíz hőmérséklete annyira, hogy ott a biológiai folyamatok - melyek között nem a foszforeltávolítás folyamata a legérzékenyebb a hőmérséklet csökkenésére! olyan mértékben lelassuljanak, hogy ott a szennyvíz megfelelő tisztítását ne tudják biztosítani, (öt éves békési tapasztalat alapján mondhatjuk, hogy a biológiai reaktor terekben a szennyvíz hőmérsékletének minimuma 10,5-11 °C volt.) Üzemeltetési szempontból a biológiai foszforeltávolítás hatékonyságát befolyásoló tényezők közül könnyen tudjuk szabályozni az oldott oxigén koncentrációját, az utóülepítőből történő iszaprecirkuláció - s ha a szennyíztisztító telepen található még további, akkor ezen recirkulációk hozamát, a fölösiszap elvétel mennyiségét, az utóülepítőben lévő iszaptömeg mennyiségét, vastagságát. Az üzemeltetés során csupán annyi a feladatunk, hogy - az előzőekben felsorolt beavatkozási lehetőségek megfelelő 963