A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése III. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)

6. VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS - Ombódi István–Tóth Erika: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés a Sajó–Bódva vízgyűjtőjén

5. A vízgyűjtő és az elkészült terv bemutatása 5.1. Természeti adottság A Sajó-Bódva (a Hernád és a Takta-Szerencs nélkül) vízgyűjtője 6.651 km

2, amelynek 61 %-a Szlovákia területére esik. A vízgyűjtő a Kárpát—medence ÉK-i részén helyezkedik el. Átlagos tengerszint feletti magassága 425 m. A vízgyűjtő a nedves, a mérsékelten nedves és a mérsékelten száraz éghajlati körzetben helyezkedik el. A vízgyűjtő sokéves átlagos csapadéka 680 mm. amelynek 60 %-a a tavaszi és nyári hónapokban esik le. Az évi középhőmérséklet 9-10 °C. A vízgyűjtő fő folyója a 229 km hosszú Sajó, amelynek magyar szakasza 126 km, illetve a 110 km hosszú Bódva, amelynek magyar szakasza 54 km. 5.2. Vízkészletgazdálkodás A Sajó vízgyűjtő egészét tekintve az 1996. évi mértékadó hasznosítható vízkészlete 13.569 l/s volt, amelyet 3.144 l/s vízigény és 231 l/s vízelhasználás terhelt. A hasznosítható vízkészlet kihasználtsága 2 % volt. A Bódva 1996. évi mértékadó hasznosítható vízkészlete 512 l/s és ugyanennyi volt a vízigény és a vízelhasználás is. A tényleges vízigény az engedélyezettnek csupán a 18 %-a volt. A szlovák vízgyűjtőn 6 db tározó üzemel 38 millió m

3 térfogattal; a magyar vízgyűjtőn 4 db tározó üzemel 11,8 millió m

3 térfogattal Az 1996. évi felülvizsgálat alapján a vízgyűjtőn 5 db tározó megvalósítása látszik reálisnak 3.980 ezer m

3 térfogattal. A Sajó vízminősége a KOI-t tekintve Miskolcig tartalmaz tartalékot, Miskolc alatta a terhelés meghaladja-a megengedhető értéket. A felszín alatti vizek közül a vizsgált területen mindegyik előfordul Partiszűrésű vízkészlet a Sajó és a Bódva mentén 0,540 m

3/s mennyiségben áll rendelkezésre, vízhasználat nincsen. A talajvízkészlet nagysága 2,478 m

3/s, amely a folyók szűk kavicsteraszán található. A készlet kihasználtsága 60 %-os. 1113