A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése III. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)

6. VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS - Koch György–Szalay Miklós–dr. Varga István: Felső-Bácska vízgyűjtő-gazdálkodásának tervezése

esetén. Része volt ennek az a törekvés is, hogy magát a tervet is közelítsék azokhoz a kívánalmakhoz, amelyeket az EU a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekhez füz. Az EU Irányelv több változata látott napvilágot, ezek tartalmukban is különböznek, de nem elhanyagolhatók a hangsúlyeltolódások a kitűzött célokat illetően is. Az azonban egyértelmű, hogy a társadalom tájékoztatási és a vízzel kapcsolatos közmegegyezés eszközeként is tekintett vízgyűjtő-gazdálkodási tervekkel kapcsolatos előírások a Keretirányelv fontos elemei lesznek. A tervezés során szerzett ezirányú tapasztalatok azt mutatják, hogy a tervezés tartalmi és részben formai vonatkozásait tekintve a hazai viszonyok között jelenleg és a közeljövőben követhető megoldások lényeges pontokon térnek el az EU Keretirányelv-tervezetből kikövetkeztethetőektől. - A hazai vízgyűjtő-gazdálkodási terv elsősorban lehetőség-terv, míg az EU által elvárt akcióterv jellegű. Ahhoz, hogy a lehetőség tervekből akcióterv lehessen további alapvető jogszabályi szintű rendezésre, a Terv jogállásának tisztázására van szükség. - A Keretirányelv szellemében a Terv szorosan összefügg az elsősorban környezetvédelmi tipusú célállapotok meghatározásával, térségi elfogadásával és ebből következően a szükséges vízgazdálkodási, területhasználati változások, szerkezeti és nemszerkezeti beavatkozások elhatározásával és végrehajtásával. A célállapotok meghatározásához azonban elengedhetetlen a köztelezettség- és felelősségvállalással párosuló, közmegegyezésen alapuló, hosszabb távon meghatározó terület- és vízhasználati koncepció és stratégia. Ehhez azonban jelenleg még lényeges feltételek hiányoznak. így például az EU-n belül sem kerültek még elfogadásra a célállapot (és a lehetséges engedményeknek) a feltételei. A fontosabb azonban az, hogy jelenleg még nincs olyan átfogó kormányzati szintű szabályozás, amely eligazítást adna valamely térség vízzel kapcsolatos reális célállapotának kijelöléséhez és a következmények teherviseléséhez. Ennek hiányában a vízgyűjtő-gazdálkodási tervre hárulna, hogy a térség érdekeltjeit, hatóságokat, vízgyűjtő- és vízhasználókat önként vállalt és esetenként rendkívül súlyos önkorlátozásra, háttér nélküli anyagi áldozatok vállalására késztesse. Ez pedig a szükséges jogszabályi háttér hiányában a tervezés ellehetetlenüléséhez, a jövő szempontjából igen jelentős tervezési tevékenység kedvezőtlen társadalmi megítéléséhez vezethet. - Az EU Keretirányelv elhúzódó véglegesítése jelentősége mellett arra is utal, hogy a tagországok sajátosságai és ebből fakadóan érdekeltségei e területen is jelentősen eltérnek. Kötelezettség vállalást csak az érdekviszonyaikhoz minél közelebb álló irányelvekre kívánnak elfogadni. Bár erre vonatkozóan jelenleg jelentősebb ráhatásunk nincs, A jövőbeni vízgyűjtő1101