A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése III. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)

6. VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS - Koch György–Szalay Miklós–dr. Varga István: Felső-Bácska vízgyűjtő-gazdálkodásának tervezése

A mezőgazdasági vízhasználatok vonatkozásában az öntözési és a tógazdasági igények a fontosabbak. A Margitta-szigeti öntözőrendszer a legjelentősebb, amelybe az öntözővíz bevezetés a 2 x 500 1/s-os kandafoki szivattyús vízkivételen, valamint a Deák Ferenc zsilipen - a Duna vízállásától függően gravitációsan - történik, változó kapacitással. A 15 engedélyezett öntözés területe 457 ha, max. évi 540 ezer m

3 vízfelhasználással. A Kigyós rendszerben öntözési célra évi 950 ezer m

3 víz használata engedélyezett 970 ha-on, közel azonos arányban felszíni és talajvíz készletre alapozva. A hígtrágya hasznosítása 1564 ha-on engedélyezett, évi 1 170 ezer m

3-rel. Tógazdasági halászati hasznosítás 430 ha-on engedélyezett, nagyobb részben a Margitta-szigeti rendszerben. A települési szennyvizek mennyisége évi 3,8 millió m

3, amelyből csak négy településen, 215 ezer in

3 kerül biológiai szinten tisztításra. Csatornahálózat csupán 3 településen épült. Az ipari szennyvizek mennyisége évi 236 ezer m

3, amelynek mintegy 75%-a szennyvízöntözéssel kerül elhelyezésre, a fennmaradó rész pedig települési folyékony hulladéklerakóra, vagy szikkasztóra kerül. Az ipari szennyvizek a vízbázisokat alapvetően nem veszélyeztetik. A mezőgazdasági szennyvizek mennyisége évi 1,1 millió in

3. Kezelése részben mélyalmos technológiai rendszerben, ill. földvagy betonmedencés gyűjtéssel, majd mezőgazdasági területen való kiöntözéssel történik. A kommunális szilárd hulladék évi mennyisége 116 ezer tonna, amelynek megfelelő tárolása nem megoldott. A veszélyes hulladékok mennyisége mintegy 8000 t évenként, amelyet elszállítanak és megsemmisítenek. Jelentős a diffúz szennyezöforrások száma. A múltbeli rendkívüli szennyezések száma és veszélyessége nem számottevő. A vizsgált terület (vízrendszerek) regionális kapcsolódásai nemzetközi és belföldi viszonylatban is megjelennek. A nemzetközi vonatkozások az ár-és belvízvédelem, a folyószabályozás, a felszín alatti vizek, a belföldiek a közés szakigazgatás, valamint a felszín alatti vizek területén jelentkeznek. 4. AZ ÁLTALÁNOS CÉLKITŰZÉSEKRŐL A három vízrendszerből álló vizsgált terület természeti adottságait, lehetőségeit, valamint az országos és az Európai Uniós alapelveket is figyelembe véve a vízgazdálkodás fejlesztésénél egyik legfontosabb célkitűzésként kell figyelembe venni a lakosság egészséges ivóvízzel való hosszútávú ellátásának biztosítását. Ugyanakkor - különös tekintettel a terület népesség megtartó képességének erősítésére - kiemelt fontossággal 1091