A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése III. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)

6. VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS - Illés Lajos–dr. Kertai István: A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés eredményei és tapasztalatai a Közép-Nyírségben (a Lónyay-Főcsatorna vízgyűjtőjén)

Az elmúlt évtizedekben megfigyelt vízháztartási viszonyok egyértelműen azt mutatják, hogy a Lónyay-focsatorna vízgyűjtőjén biztonságos növénytermesztés az öntözés fejlesztés

e nélkül nem valósítható meg. Felszíni vizekből történő öntözésre, 1990-96 között, évente átlagosan 1708 hektárra kértek engedélyt. A felszíni vízkészletekben szegény 1990-es években, az öntözési igények fokozódásával, megindult a vízgyűjtő felszín alatti vízkészleteinek öntözési célú felhasználása. 1996. végéig összesen 114 öntözőkút létesült, a napi átlagos engedélyezett víztermelés 12 e. m

3, (szezonális, öntözési fordulónapokra vetítve) az öntözésre berendezett terület 781 hektár. Az öntözés fejlesztésének lehetséges mértéke a vízkészletek oldaláról: • A vízkészlet-gazdálkodási rendszer jelenlegi kiépítettsége mellett: Felszíni vizekből További öntözési engedélyek kiadására döntően a vízgyűjtő állandó jellegű víztározói alatti vízfolyás szakaszokon, elsősorban a KálIai(VII.sz.)-f5fo!yás, a Máriapócsi (IV.sz.)-fofolyás, és a Lónyayfocsatorna mentén van lehetőség. Ennek mértéke legfeljebb 300-500 hektár. Felszín alatti vizekből A felszí alatti vízkivételekre telepített öntözőtelepek összterülete 781 ha (1997). A felszín alatti vízkészlet-gazdálkodási mérleg alapján a jelenlegi kitermelésen túl még további 20 e. m

3/d kitermelhető készlet áll rendelkezésre. Amennyiben ezt teljes mértékben öntözésre hasznosítják, még mintegy 1700-1750 hektár öntözhető. A valóságban ilyen mértékű fejlesztésre nincs lehetőség, mert egyrészt a jövőben jelentkezhetnek más vízigénylők is, másrészt a kitermelésre előírt egyéb korlátok is előállhatnak. A felszín alatti vízkivételi engedélyt öntözésre ott kiadni, ahol van szabad felszíni vízkészlet nem kívánatos. 1076