A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése III. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)

6. VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS - Illés Lajos–dr. Kertai István: A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés eredményei és tapasztalatai a Közép-Nyírségben (a Lónyay-Főcsatorna vízgyűjtőjén)

A felszínről beszivárgó vizek egy része oldalirányban a Rétköz, valamint a Szatmár és Ecsediláp irányában hagyja el a rendszert. A vízgyűjtő- vízgazdálkodási szempontból is jól lehatárolható, a vízgyűjtőt kívülről érő hatások nein jelentősek és az itteni vízgyűjtő-gazdálkodás is csak kismértékben hat a szomszédos területek vízviszonyaira. (2. Ábra) A vízgyűjtőn élő lakosság lélekszáma 270140 fö (1996), itt található Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye Nyíregyháza. 4:2 A TERV EGYES FEJEZETEINEK FELÉPÍTÉSE ÉS TARTALMA A természetföldrajzi adottságok bemutatásakor a vízgazdálkodással összefüggő jellemzőket részletesen elemeztük (hidrogeológiai adottságok, csapadék, párolgás, hőháztartás, stb.). Ugyancsak részletesen foglalkozunk a vízrajzi adottságokkal, úgy a felszíni mint a felszín alatti vizeket érintően. A vízgyűjtő vízháztartását az egyes összetevők szintjén valamint egymással összefüggésben is feltártuk (3. Abrá). A vízgyűjtő-gazdálkodási terv ezen fejezetei adatgyűjtemény jellegűek. Megítélésünk szerint a vízgyűjtőgazdálkodási terveknek azon túlmenően, hogy fejlesztési lehetőségeket tárnak fel és mutatnak be, rendszerezett formában tartalmazni kell jelenlegi ismereteinket a hidrológiai és vízgazdálkodási sajátosságokról. Ha ezt a szempontot szem előtt tartjuk, segítjük a vízgyűjtő-gazdálkodási tervet figyelembe vevő későbbi, részletesebb tervezési munkákat. A társadalmi és gazdasági viszonyokat csak röviden a vízgazdálkodással összefüggésben mutatjuk be. A tervben felsoroljuk azokat az országos és helyi jogszabályokat, rogramokat, amelyeket figyelembe vettünk a fejlesztési változatok kidolgozásánál. A vízgyűjtő-gazdálkodás egyes részterületeit önálló fejezetekben, de azonos szerkezeti felépítésben tárgyaljuk. Az egyes fejezetek tartalmazzák a vízgyűjtő-gazdálkodás fejlődésének fontosabb állomásait, a jelenlegi helyzet sajátosságait és a vízgazdálkodás föbb problémáit illetve megfogalmazzák a fejlesztés föbb irányait és célkitűzéseit, a fejlesztés környezeti korlátjait, majd a különböző fejlesztési lehetőségeket. Az V. fejezet a jelenlegi helyzetet, a problémákat, valamint a fejlesztési lehetőségeket különböző szempontok szerinti csoportosításban foglalja össze. 1070