A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése III. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)

6. VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS - Illés Lajos–dr. Kertai István: A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés eredményei és tapasztalatai a Közép-Nyírségben (a Lónyay-Főcsatorna vízgyűjtőjén)

Az országos keretterveken kívül, a Közép-Nyírségre több esetben készültek átfogó, a vízgyűjtő-gazdálkodást hosszú évtizedekre meghatározó, részletesebb fejlesztési tervek és koncepciók. Első és egyben legalapvetőbb ilyen dokumentumnak az 1879-ben készült a "Nyírség szabályozásának terve" tekinthető. Ennek alapján épült meg 1882-re a Lónyay-főcsatorna, majd az azt követő évtizedekben a jelenlegi vízfolyáshálózat gerince, a nyírségi főfolyások rendszere. A múlt században kezdett vízrendezési munkálatok alakították ki a vízgyűjtő jelenlegi arculatát, hozták létre azt az új vízháztartási egyensúlyt, mely az utóbbi évtizedeket jellemezte. Az 1950-es évektől kezdődően egyre gyakrabban megfogalmazódott a vízgazdálkodás komplex fejlesztése iránti igény, amely a vízkárelhárításon kívül a vízkészletekkel való gazdálkodást is előtérbe helyezte. Az 1960-as évek elején Dr. Szeifert Gyula szakmai irányításával elkészült a "Nyírség komplex vízgazdálkodása" c. tanulmány, amely a belvizek elleni védelem fejlesztését összekapcsolta a vízkészletek hasznosítási lehetőségeinek biztosításával. 1962-79. között ezen koncepció alapján megépült többcélú tározók a vízgazdálkodás fejlődésének újabb állomását jelentették. Az 1960-as években indult a ivóvíz ellátási program, ha késve js de elkezdődött a szennyvíz csatornázás fejlesztése. Az ivóvízellátó rendszerek kiépítése megnövelte a felszín alatti vízkészletek kitermelését, a szennyvízcsatornázás elmaradása a felszíni és felszín alatti vizek minőségét rontja. 3. AZ ÚJTIPUSÚ VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS FŐBB CÉLKITŰZÉSEI Az 1995-ben elfogadott LVII sz. törvény a vízgazdálkodásról az állami feladatok közé sorolja a vízgazdálkodás országos koncepciójának kialakítását és jóváhagyását. A új típusú vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés megalapozása, valamint a tervek egységessége érdekében tervezési irányelvek készültek. Az irányelvek gyakorlati alkalmazására elsőként ebben a tervezési ütemben került sor, ezért a tervező és a megbízó folyamatos konzultációk alapján munkálta ki a konkrét tervezési megoldásokat. A főbb tervezési elveket az alábbiak szerint értelmeztük és adaptáltuk: 1066