A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése III. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)

6. VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS - Ijjas István Zsolt: A Maros vízgyűjtő magyarországi területének vízgyűjtő-gazdálkodási terve

jobb parton a 2.95 sz. Körös-Tisza-Maros közi öblözet Maros menti területét, a bal parton a 2.96 sz. Torontáli ártéri öblözet területét mentesítik az elöntésektől. Jelenleg a Maros árvízvédelmi művei a magyarországi szakaszon jó állapotban vannak, védőképességük a tervezettnek megfelelő. Ezért az árvízvédelem nem szerepel a kiemelten megoldandó vízgazdálkodási problémák között. Az árvízvédelmi müvek állapota azonban gyorsan romlik, folyamatos karbantartást igényel, és elképzelhető, hogy néhány év múlva, a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek felújításakor az árvízvédelmet magas prioritású problémaként kell majd kezelni. 3.2 BELVÍZVÉDELEM Már az 1860-as években megalakultak az árvlzmentesítö és belvízszabályzó társulatok, amelyek a mai belvízrendszerek alapvető csatornahálózatát kialakították. Ekkor épültek az első szivattyútelepek is. A jelentősebb belvízrendezésekre a századfordulót követően került sor. A Maros vízgyűjtő területén elhelyezkedő hazai belvízrendszereket a mutatja. Ezek a 79. Tisza-Maroszugi belvízrendszer (891 km

2), a 80. Sámsoni belvízrendszer (1213 km

2), a 81. Élővízi belvízrendszer (357 km

2) és a 83. Maros bal parti belvízrendszer (197 km

2). A területen állami tulajdonban, az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság kezelésében 390 km hosszúságú vízelvezető csatornahálózat és a 14 db, 28,0 m

3/sec összkapacitású szivattyútelep van. Az ezek fenntartására fordítható pénzügyi keretek jelentősen szűkültek, így a müvek karbantartottsága, üzembiztonsága és teljesítőképessége egyre csökken. Az elkészített állapotfelvételek alapján megállapítható, hogy a csatornahálózat teljesítőképessége a kiépítési értékeknek 50-70 %a. Ez azt eredményezi, hogy a tervezett 14 napos mentesítési időszak 22-28 napra növekszik. A szivattyútelepek üzemképesek, de a folyamatos üzemeltetésük olyan hibákat tárhat fel, melyek a szivattyútelepek kapacitásának teljes kiesését is eredményezhetik. A művek állagmegóvására és fenntartására évről-évre egyre nagyobb összegeket kellene fordítani, hogy teljesítőképességük megközelítse a szükséges értéket. A vízgyűjtő területen három vízgazdálkodási társulat működik, ezek a teljes vízgyűjtőt lefedik. A Szeged és Környéke Vízgazdálkodási Társulat, a TiszaMarosszögi Vízgazdálkodási Társulat és a Dél-Békés megyei Vízgazdálkodási Társulat mintegy 545 km csatornahálózat kezelését végzi. A meliorált terület nagysága 92.302 ha, melyből a talaj csövezett terület 19.345 ha. A térség településeinek a területén a belterületre hullott csapadékvizek elválasztott rendszerű zárt csapadékvízcsatornán (70 km) és befogadóval 1057