A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)

2. TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Virágné Kiss Edit–Pálhidy Csaba: A Nagykunsági főcsatorna, mint a Hortobágy-Berettyó árapasztója

Járulékos hasznosítási lehetőség: - halászat 1.3 KAPCSOLAT A HORTOBÁGY-BERETTYÓVAL ÉS A HÁRMAS-KÖRÖSSEL 1.3.1 Vízleadás a Körös völgybe Az Nkfcs és a Keleti-ág megépítésével megteremtődött a közvetlen kapcsolat a Tisza és a Körös völgy között, amely lehetővé teszi a Tisza-völgyi Vízügyi Igazgatóságok vízkészlet-gazdálkodásának szabályozását. A KÖTIVIZIG az Nkfcs-én 52,6 m

3/sec. kivehető vízmennyiséggel rendelkezik. Ebből 14,0 m

3/sec-ot kell átadni a Körös-völgybe: Nkfcs Keleti-ág ("25" jelű műtárgyon a HB-ba) KÖVIZIG-nek 12,4 m

3/sec. - Nkfcs ("39" jelű műtárgyon a HK-ba) ATIVIZIG-nek 1,6 nrVsec. 1.3.2 Árvízátvezetési lehetőség A Körös-völgyi kapcsolat lehetővé teszi, hogy a HB-n levonuló árhullámot megcsapoljuk, vagyis a HB-ből az Nkfcs. Keleti-ág ("25" és "18" jelű műtárgyak között) és az Nkfcs. "14" és "39" jelű műtárgyak közötti szakaszát felhasználva a HK-ba árvizet vezessünk át. A "14" jelű műtárgy vízátvezetés ideje alatt zárva tartandó. (Az átvezetésben az 1. Böge nem vesz részt). Az árapasztás lehetőségét és feltételeit a KEVITERV 1994 évben a 6517/94. msz-ú tervében vizsgálta, mely alapján max. 9,2 m

3/sec. átvezetése lehetséges. A vízátvezetést az Nkfcs és Keleti-ág tervezésénél már a VIZITERV is figyelembe vette, így az átvezetés útvonalába eső nagymütárgyak "25", "18" és "14" jelűeknél az elzáró szerkezet mindkét oldali víznyomásra lett méretezve és a töltés korona is megfelelő szintre lett kiépítve. 1.4 HORTOBÁGY-BERETTYÓ ÉS VÍZGYŰJTŐ JELLEMZÉSE A Hortobágy-Berettyó főcsatorna azon kevés vízfolyás közé tartozik, amelyik teljes vízgyűjtő területével (5.169,7 km2) az államhatáron belül található. A Hármas-Körös torkolattól, illetve a 0+530 fkm lévő Mezőtúri Árvízkaputól a 78+000 fkm-ig töltésezve van. A HB befogadója a HK, melynek mértékadó árvízszintje 50 cm-rel magasabb, ezért a HK árvizeinek kizárására épiilt meg a Mezőtúri Árvízkapu 1940-ben. Az árvízkapu zárt állapotában a HB főcsatorna - az árvízvédelmi töltéseivel határolt szakasza - hullámtéri tározóvá válik, amelynek terhelhetősége korlátozott. 471