A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)

5. CSATORNÁZÁS–SZENNYVÍZTISZTÍTÁS - dr. Csaba Levente: Szennyvízöntözés lehetősége Magyarországon és a szomorú valóság

megfelelő szerződésekkel most is folyik az öntözéses termesztés, ami bizonyította a létjogosultságát, így az öntözés szubjektív okok miatt fog várhatóan megszűnni. 4.3 GYULA Gyula 35.000 lakosú alföldi város a Fehér Körös bal partján fekszik. Gyula város helyesen ismerte fel a Körösök vízgyűjtő rendszeréhez tartozó Élővíz-csatorna tehermentesítésének szükségességét, amikor első nagy telepként a 60-as évek második felében a település szennyvizeinek tisztítására és elhelyezésére az erdőgazdasági hasznosítást választotta, és valósította meg. A szennyvíztisztító telep tervezett kapacitása: Q

d= 10.000 m

3/d Szennyvíz terhelése a vízár emelkedése, valamint az ipari terhelés csökkenése miatt az utóbbi években fokozatosan csökkent. Q

d= 1991 7.800 m

3/d 1992 7.268 m

3/d 1993 7.122 m

3/d 1994 6.830 m

3/d Az előkezelés utáni szennyvíztisztítás paraméterei: 1975-97 1985-98 1991-92 KOI

b 900 1400 1500 KOJ

e 80 (91%) 45 50 BOI

b 500 820 850 BOI

c 10 (98%) 8 8 Amm

b 40 50 58 Amm

c 8 7 9 Pb 15 20 18 P

e 3 3 3 A már két évtizedes gyakorlati üzemi tapasztalatok és vizsgálati eredmények értékelése azt mutatja, hogy a gyulai szennyvíztisztító és elhelyező telep huzamos időn át eredményesen oldotta meg a szennyvíz tisztítását. Különösen azok után, hogy a szennyvíztisztító telepen belül üzembe helyezték a csepegtetőtestes részbiológiai tisztító egységet. Tény, hogy voltak kezdetben üzemeltetési nehézségek, amelyek helytelen tervezési koncepcióból és 875