A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)

2. TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Zellei László–Sziebert János: Mederérdességi paraméter meghatározása vízszállító képesség modellezéséhez

Az illeszkedés jóságának pontosabb értékeléséhez a számítás eredményeit három vízhozamgörbével is rendelkező szelvényben összevetettük a vízhozamgörbe adataival. Illeszkedést csak szakaszosan és egyes vízhozamtartományokban sikerült elérni. Az eredmények elemzése alapján a 2. ábrán bemutatott módon és értékekkel szakaszosan változó érdességet alkalmaztunk. Az eredményül kapott vízfelszín hossz-szelvények és a vízhozamgörbék alapján a kapott illeszkedést elfogadtuk és későbbi modellszámításokban az így előállított szakaszérdességeket alkalmaztuk. A mxlilénlssíí; váltntása a htw írató i oa CM oo* OJJ | QCBS 5 m | qoö OM 0 OD t*> «D D V » ffi S> « ÍWrt 2. ábra A vizsgált változatok A Sió meder árvízi vízszállítóképességének meghatározására irányuló vizsgálat céljából következően a folyó árvízi helyzetét két változatban szimuláltuk. A vizsgált esetek a szakaszon számottevő mellékvízfolyások vízho zamában térnek el egymástól, és mindkét alkalommal az árvízi hozamok hatására kialakuló felszíngörbéket állítottuk elő. 1. számú változat A mederállapot felmérés és kiegészítések alapján meghatározott - korábban leírt - medergeometriai viszonyok és a 2. ábrán feltüntetett kalibrációs érdességek alkalmazásával a 4. ábrán bemutatott vízhozam hossz-szelvények és idősorok permanens fokozatosan változó állapotait vizsgáltuk. A figyelembe vett becsatlakozó vízfolyások közül a Kiskoppány Q= 2 m

3/s, míg a Kapós Q= 10 m

3/s vízhozammal adódik a hossz-szelvényhez. Betáplálási határfeltételként a Siófoki zsilip vízhozamsorozata Q

t= 32, Q

2= 40, Q

3=50, Q

4=60, Q

5=70, Q

6=80 m

3/s értékekkel lett figyelembe véve. -Hv-—— —— — 485