A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)

2. TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - dr. Kardos Mária: A felszíni vízkészlet-hasznosítás tervezésének környezetvédelmi keretei és követelményei

• egyéb, a hivatkozott jogszabályokban előírt hatásvizsgálati követelmény vízgazdálkodási vonatkozású szempontjai, teljesítésük feltételei és módozatai. 4.3. A KERETFELTÉTELEK ÉRVÉNYESÍTÉSE A TERVEZÉSBEN A környezetvédelmi hatóság a részletes környezeti hatástanulmány előírásakor meghatározza a vizsgálandó kérdéseket és a kielégítendő követelményeket (Kt. 70. § (2) bek. a)pont és 152/1995. (XII. 12.) Korín. sz. rendelet 9. §), azaz a hatásvizsgálatok vízgazdálkodási vonatkozású környezeti tervezési alapadatait, nevezetesen: • a vízhasználat számára szóba jöhető vízkészlet-bázisokat, • a szennyezőanyag terhelés és a terhelhetőség-kihasználtság megállapításánál alkalmazandó minőségi paramétereket, • a szóba jöhető vízkészlet-bázisok mennyiségi és szennyezőanyag terhelhetőségi kihasználtságát, valamint még szabad terhelhetőségét, • az érintett vízkészlet-bázis vízgyűjtő- és hatásterületet, • az érintett vízügyi, környezet- és természetvédelmi védettség alatt álló területeket. A környezeti hatásvizsgálat keretében a környezetre várhatóan gyakorolt hatások mértékét és a környezet állapotában a tevékenység következtében létrejövő változásokat szükséges vizsgálni. A várható hatást a célállapotokhoz kell mérni. A vizsgálat keretfeltételeit a környezetvédelmi hatóság állapítja meg. A környezetvédelmi felülvizsgálatnak ki kell terjedni - többek között - a tevékenység folytatása során okozott környezetterhelések és -igénybevételek adatokkal alátámasztott bemutatására. Ezt a szennyezőanyag-terhelhetőség és a terhelés szelvénybeli értékeinek összevetésével lehet megállapítani. IRODALOM [1 ] Országos vízgazdálkodási mérleg sorozat OVF-Szalay-Papp Bt [2] Vízkészletgazdálkodási Évkönyv VGI [3] Országos Vízgazdálkodási Keretterv, OVH. 1984. 359